Három témáról szeretnék írni a videójuk apropóján.
Ismét javarészben egyetértek Önökkel, tisztelt doktor urak. A videón látható dr Horkovics doktorúr magyarságkutatásait kiemelten javaslom mindenkinek! (Pl youtube előadásait.) Most pedig kitérnék dr Neparáczki GENETIKUS úr ősmagyarságkutatásaira.
1.
Felvetette Pócs doktorúr, hogy jó volna genetikailag megvizsgálni a magyar és japán ember csontokat genetikailag, a régebbi korokból. 2017 ÓTA FOLYAMATBAN VAN! 🙂 Ami persze jó hír. 🙂
A videóról jutnak eszembe a Szegedi Tudományegyetem világszínvonlaú kutatói:
dr Neparáczki Endre genetikus, és témavezetője, Török Tibor docens, akik már bő ezer évvel ezelőtti, Árpád korabeli magyarországi “fejedelmek” csonjainak 100%-os génszekvenciáját tudják vizsgálni immár négy éve!
Van egy anonimnek tűnő amatőr magyarságkutató, aki a youtube csatiján közreadja már évek óta, elsősorban Neparáczkiék eredményeit:
Indulatoktól sem mentes vita zajlik a magyarság eredetéről
[…]
Neparáczki Endre biológiai doktori értekezése volt a rajtpisztoly. A szegedi egyetemen készült, 2017-ben sikeresen megvédett dolgozatának címe: A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel. A kutató genetikai módszerekkel 89 honfoglalás kori embertani leletet vizsgált meg. A csontokból DNS-vizsgálatokkal hun, kaukázusi és germán-európai keveredést mutatott ki.
[…]
az archeogenetikai kutatások, szoros együttműködésben a történeti antropológiával és a régészettel, egy lánc részét képviselik. A szegedi antropológiai gyűjteményben több mint 30 ezer emberi csontvázat őriznek, a Magyar Természettudományi Múzeumban több mint 40 ezret
[…]
Doktori munkájában Neparáczki Endre 89 honfoglalás kori lelet DNS-ét vizsgálta meg. Eredményei azt mutatták, hogy a vizsgált népesség jelentős része közép-ázsiai eredetű, de viszonylag sok európait is talált. Mivel az ázsiai eredetű csoportok származási helye jól megfeleltethető az egykori ázsiai hun birodalom területének, arra következtetett: a honfoglalók jelentős része hun felmenőkkel rendelkezhetett.
[…]
Végül azt a meglepő következtetést vonja le, hogy az eredmények alátámasztják a középkori krónikák állítását, miszerint a honfoglalás a magyarok (legalább) második bejövetele lehetett, és a honfoglalók itt már vélhetően magyar nyelvű népességet találtak. Ezek az adatok hihetővé tehetik a magyar nyelvű székelyek hun hagyományát, és felvetik a honfoglalást megelőző jelenlétünket a Kárpát-medencében.
[…]
Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének docense volt Neparáczki témavezetője. Azt mondja, a felvetéseik nyomán a bölcsészektől olyan szintű elutasítást tapasztalt, hogy úgy döntött, addig felhagy a vitával, amíg meg nem jelennek az eredményeik a nemzetközi tudományos szaklapokban. Ez reményei szerint színvallásra kényszerítheti a bölcsésztársadalmat.
[…]”
2.
Pócs doktorúr utalt egy háromlukú furulyára, melyen pentaton magyar dallamot játszik egy német férfi. Ez igaz lehet. DE MENJÜNK PICIT TOVÁBB. 🙂
Jeleztem alásan: a moldvai csángó népzenét alapvetően EGY LUKÚ furulyával játszák, amelyen a pentatóniát félhangokkal is lehet kombinálni. A moldvai csángó egy székely magyar eredetű nép. Középkori hangzást őriz a moldvai csángó magyar népzene, melyet leggyakrabban az általam említett egylukú furulyán játsszák, amit általában TILINKÓnak hívnak. De akár egy PVC cső is megteszi. 🙂
3.
Pócs doktorúr nagyon jól utalt a japánokkal, koreaiakkal való rokonságunkra, genetikai és kultúrális rokonságunk van nekünk, magyaroknak velük.
Röviden egy elgondolkodtató kiegészítés:
japánul Japán = NIHON. NI+HON (tokyói ejtéssel kb “nyihon”).
Két szójelből áll, a japánok szójelei (kanji/kandzsi) kínai eredetűek (hanzi), részben máshogy használják, mint a kínaiak, de sok esetben hasonlók a jelentések.
Így pl a ni+hon mind kínaiak által olvasva, mind pedig japánul (úgynevezett kínai olvasatban) ugyanazt jelenti:
Ni=Nap.
Hon = HON, HAZA, EREDET, SZERZŐDÉS, KÖNYV.
A lényeg: nyilvávaló, hogy a HON szó mind Kínában, mind Japánban a HUN eredetükre utal. Kínában ráadásul a többségi nép a HAN kínai, mely a HAN dinasztiából eredezteti önmagát.
HAN = HUN!
NI+HON = Japán = A Nap erededete / ahol a Nap felkel / Keletiek / A felkelő Nap (országa).
HON = HUN!
Valamint a koreai nép is őrzi saját megnevezésében a HUN eredetet, sőt, koreai tudósok állítják, hogy ők maguk ún.vörös hunok. A “korea” szó az orosz nyelvből ered, tehát az nem mérvadó. Ha jól tudom, a Korjolán dinasztiára utal a korea elnevezés. Azonban nézzük, hogyan nevezik a (dél)koreaiak önmagukat, tehát mi az koreaiul, hogy koreai ember?
HANGUGIN!
Ez is összetett szó:
han+gugin, mely “HAN embert” jelent.
(A koreai nyelv, koreaiul pedig: HANGUGO.)
A HAN eredete ismét (akár a kínai többségi nép esetén) = HUN, HON, HONNAN, HOL, HAZA, EREDET, HUNOK, MAGYAROK.
Hun van valami = hol van valami, hol az EREDETE, HONJA, HAZÁJA. Ezért jelent a HON eredeteet is, mint a magyarban: HONnan van? HONnan ered? HUN van? HOL van? HUNoktól eredünk. HON=HAZA.
Számos japán szó bár az idő során rövidült (ezek kutatásához egy becsölets nyelvész kellene, én nem vagyok nyelvész), de amelyek nem rövidültek, rengeteg szó létezik, melyről kapásból érzékeljük azok magyar eredetét.
A teljesség igénye néljkül néhány japán szó, hogy mely magyar szóból ered. Felhívom arra a figyelmet, hog a japánok (egy hang kivételével) mindig egydb mássalhangzüt egy db magánbangzóval váltogatnak, valamint sose vágzódnek írásban a szavaik mássalhangzóra. Haezt is figyelembe vesszük, akkor totálisan egyértelmű a magyar szóeredet. Sőt, tartsuk eszem előtt, hogy csupán üt magánhangzó szerepel a japán nyelvben, mégis erősen utal a magyar változatra. A nyelvészek között ráadásul konszenzus van abban, hogy a magánhangzók még adott nyelven belül is igen képlékenyek, könnyen változnak (szeg, szög, seper, söpör stb).
FURO = “füröd” magyar szótő, tehát fürödni.
FURE = síp, ami a magyar FÚR szógyökből ered, ilyen szavunk pl a FURulya. A síp pedig ugyebár mind funkcióban, mind látványra hasonló tárgy.
SIO = só. Hasonló ejtés és azonos jelentést fed ez is. (A magyar Sió patak neve elgondolkodtató, bár a SÍK magyar gyökre is utalhat a Sió patak neve (siklik, satöbbi).)
HAYAKU (ejtsd kb “hájákü”, rövid Á-val) = gyerünk! (HAJTANI, siettetni a másik embert.)
TORI = madár, kísértetiesen emlékeztet a szent hun/magyar madárra a TURUL-ra.
KO = kölyök, gyerek. A magyar KO / KA szógyökből ered, ebből erednek a kicsinyítő képzőink is (KA, és a magánhangzó harmónia miatt a KE). A japánok is gyakorta alkalmazzák kicsinyítő képzőként pl az előbb említett madár (TORI) szó, kicsinyítő képzővel: KOTORI (sokszor a szó elé teszik a kicsiníyítést), jelentése: kismadár.
(NEM pedig a magyar “kotorni”-ból ered.) Van, amiko a japán szó végén szerepel, pl japán lánynevek jó része KO, illetve MI végűek. A “MI” általában szépséget jelent, a “KO” pedig a lányokra gyakrabban hasnzált kicsinyítő képző. (Mint a magyar AniKÓ, IldiKÓ stb lánynevekben is. Japán lánynév pl HimeKO = hercegnő, herceglány, szó szerint: Herceg KÖlyke). Jellemző továbbá japán lánynevek végén a KA is, akár a magyarban, ez is kicsinyítő képző, legtöbbször, de más olvasata is létezik a japán szavaknak, hangsoroknak (HimeKA).
Ezért felhívom a figyelmet a körültekintésre, a félreértéseket elkerülendő. Ugyanis a japán nyelv (a kínai nyelvek hatására) tele vannak azonos alakú szavakkal. A “KA”, és a “KO” japán hangsoroknak tehát más jelentéseik is vannak, mely függ a szóösszetételtől és a kontextustól is. Léteznek olyan japán hangsrok, melyeknek egyenként akár harminc(!) különböző jelentése is van. Míg a kínai eredetű szavaknak a kínaiban intonáció által jelentésmegkülönböztető szerepe van az egyes hangsoroknak, addig a japán nyelvben ez nincs jelen, ez a fő oka a rengeteg azonos alakú japán szónak, és annak, hogy egyenként akár 30 jelentése is lehet némelyiknek.
MUSHI = bogár, tipikus esete a világnyelveire jellemző túláltalánosítás / jelentés szűkűlésre, ez ugyanis minden bizonnyal a magyar, népies “muslinca” szóból ered. Megjegyzem, a latin szavak tömkelege is magyar eredetű, lásd
a videón is látható dr Horkovics doktorúr kutatásait:
“[…]Ezek után vajon állítható az a képtelenség, hogy a magyarok a népvándorlás alkalmával végigjárták a világot és minden lehető nyelvből összelopkodták nyelvüket?
Ezt az állítást a magyar nyelv logikája és szerkezete egyértelműen kizárja. Elég ha ezzel a témával kapcsolatban valaki elolvassa Varga Csaba könyvét a magyar gyökrendszerről és szavaink ebből való kialakulásáról.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas fát, melynek minden ága tovább oszlik, de az ágacskák kapcsolata visszakövethető egészen a törzsik, illetve a gyökerekig. No most már, ha bármely szavunk ebbe a csodálatos rendszerbe beleillik, mind gyöki szerkezetével, mind a képi mondanivalójával, akkor biztosan magyar szóról van szó.
Követve a fenti nemzetek nyelveinek szópárhuzamait a magyar nyelvel, nagyfokú bizonyossággal megállapítható a szóátvétel iránya.
És itt jön a döbbenetes eredmény! A szóátvételek szinte mindig magyarból mentek át az idegen nyelvekbe. Az átvevő nyelvekben hiányzik a gyökrendszerbe való beilleszthetőségük.
Szinte azt kell mondanom, hogy azzal a fogalommal, hogy idegen nyelv most már óvatosan kell bánnom, mert lehet hogy pontosabb definíció lenne a magyarból kialakult “leánynyelv” megfogalmazás.
Miután most már bátran állítom, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv Európa, de talán a világ legősibb nyelve[…]”
Eddig az idézet dr Horkovics kutatásaiból.
Léteznek látszólagos, véletlenszerű egybeesések is, azok esetében sokszor részben más magyar gyök a japán szó eredete, részben pedig japán szórövidülés az oka, vagy kétszavas mondat (pl “uszoda” = “na ne mondd… hazudsz!”, “oszoj” = késni, és nem az “oszolj”-ból ered.)
Végre egy picit vidámabb hangvételű videó és természetesen egy nagyon jó hír!
Örülök, hogy a mozgalmuk már a Japánban élőkhöz is eljutott, nagyon sok kitartást mindenkinek és köszönjük az orvosaink munkáját!
Oldalunk sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Ezeket a sütiket az alábbi két kategóriába soroljuk:
Feltétlen szükséges sütik Ezek a sütik az weboldalunk alapvető működéséhez szükségesek, kikapcsolásukra nincs mód.
Marketing sütik
Ezek a sütik általában egy harmadik fétől származnak és többnyire marketing célból kerűlnek felszanálásra illetve hogy elemezni tudjuk hogy hogyan használják a felhasználóink weboldalunkat. Ezeknek a sütiknek a használatáról felhasználóink szabadon dönthetnek, így ezeket ki is kapcsolhatják
Oldalunk jelenleg nem használ ilyen sütiket.
Mi is az a süti?
Az informatikában a sütik (cookie-k), vagy HTTP sütik olyan apró adatrészletek, amelyeket a meglátogatott webhelyek tárolnak szöveges formátumban a felhasználók számítógépén, egész pontosan a böngésző szoftverekben (Microsoft Edge, Mozilla Firefox, Google Chrome, stb.) A webhelyek ezeket a sütiket használják a felhasználók számon tartására és a felhasználó-specifikus funkciók engedélyezésére.
Habár első sorban hasznos dolgokra lettek kitalálva (a sütiknek köszönhetően működnek a webáruházak digitális bevásárlókosarai is), olyan kérdéses célokra is szokás használni őket, mint a felhasználók nyomon követése.
(Forrás: https://matebalazs.hu/suti.html)
Három témáról szeretnék írni a videójuk apropóján.
Ismét javarészben egyetértek Önökkel, tisztelt doktor urak. A videón látható dr Horkovics doktorúr magyarságkutatásait kiemelten javaslom mindenkinek! (Pl youtube előadásait.) Most pedig kitérnék dr Neparáczki GENETIKUS úr ősmagyarságkutatásaira.
1.
Felvetette Pócs doktorúr, hogy jó volna genetikailag megvizsgálni a magyar és japán ember csontokat genetikailag, a régebbi korokból. 2017 ÓTA FOLYAMATBAN VAN! 🙂 Ami persze jó hír. 🙂
A videóról jutnak eszembe a Szegedi Tudományegyetem világszínvonlaú kutatói:
dr Neparáczki Endre genetikus, és témavezetője, Török Tibor docens, akik már bő ezer évvel ezelőtti, Árpád korabeli magyarországi “fejedelmek” csonjainak 100%-os génszekvenciáját tudják vizsgálni immár négy éve!
Van egy anonimnek tűnő amatőr magyarságkutató, aki a youtube csatiján közreadja már évek óta, elsősorban Neparáczkiék eredményeit:
https://www.youtube.com/channel/UCAlD4Ws28dQjCqABbqnQgrA
DR. NEPARÁCZKIék kapcsán cikk:
https://u-szeged.hu/mediafigyelo/2018/mik-vogymuk
“Mik vogymuk?
2018. március 17.
Indulatoktól sem mentes vita zajlik a magyarság eredetéről
[…]
Neparáczki Endre biológiai doktori értekezése volt a rajtpisztoly. A szegedi egyetemen készült, 2017-ben sikeresen megvédett dolgozatának címe: A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel. A kutató genetikai módszerekkel 89 honfoglalás kori embertani leletet vizsgált meg. A csontokból DNS-vizsgálatokkal hun, kaukázusi és germán-európai keveredést mutatott ki.
[…]
az archeogenetikai kutatások, szoros együttműködésben a történeti antropológiával és a régészettel, egy lánc részét képviselik. A szegedi antropológiai gyűjteményben több mint 30 ezer emberi csontvázat őriznek, a Magyar Természettudományi Múzeumban több mint 40 ezret
[…]
Doktori munkájában Neparáczki Endre 89 honfoglalás kori lelet DNS-ét vizsgálta meg. Eredményei azt mutatták, hogy a vizsgált népesség jelentős része közép-ázsiai eredetű, de viszonylag sok európait is talált. Mivel az ázsiai eredetű csoportok származási helye jól megfeleltethető az egykori ázsiai hun birodalom területének, arra következtetett: a honfoglalók jelentős része hun felmenőkkel rendelkezhetett.
[…]
Végül azt a meglepő következtetést vonja le, hogy az eredmények alátámasztják a középkori krónikák állítását, miszerint a honfoglalás a magyarok (legalább) második bejövetele lehetett, és a honfoglalók itt már vélhetően magyar nyelvű népességet találtak. Ezek az adatok hihetővé tehetik a magyar nyelvű székelyek hun hagyományát, és felvetik a honfoglalást megelőző jelenlétünket a Kárpát-medencében.
[…]
Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének docense volt Neparáczki témavezetője. Azt mondja, a felvetéseik nyomán a bölcsészektől olyan szintű elutasítást tapasztalt, hogy úgy döntött, addig felhagy a vitával, amíg meg nem jelennek az eredményeik a nemzetközi tudományos szaklapokban. Ez reményei szerint színvallásra kényszerítheti a bölcsésztársadalmat.
[…]”
2.
Pócs doktorúr utalt egy háromlukú furulyára, melyen pentaton magyar dallamot játszik egy német férfi. Ez igaz lehet. DE MENJÜNK PICIT TOVÁBB. 🙂
Jeleztem alásan: a moldvai csángó népzenét alapvetően EGY LUKÚ furulyával játszák, amelyen a pentatóniát félhangokkal is lehet kombinálni. A moldvai csángó egy székely magyar eredetű nép. Középkori hangzást őriz a moldvai csángó magyar népzene, melyet leggyakrabban az általam említett egylukú furulyán játsszák, amit általában TILINKÓnak hívnak. De akár egy PVC cső is megteszi. 🙂
3.
Pócs doktorúr nagyon jól utalt a japánokkal, koreaiakkal való rokonságunkra, genetikai és kultúrális rokonságunk van nekünk, magyaroknak velük.
Röviden egy elgondolkodtató kiegészítés:
japánul Japán = NIHON. NI+HON (tokyói ejtéssel kb “nyihon”).
Két szójelből áll, a japánok szójelei (kanji/kandzsi) kínai eredetűek (hanzi), részben máshogy használják, mint a kínaiak, de sok esetben hasonlók a jelentések.
Így pl a ni+hon mind kínaiak által olvasva, mind pedig japánul (úgynevezett kínai olvasatban) ugyanazt jelenti:
Ni=Nap.
Hon = HON, HAZA, EREDET, SZERZŐDÉS, KÖNYV.
A lényeg: nyilvávaló, hogy a HON szó mind Kínában, mind Japánban a HUN eredetükre utal. Kínában ráadásul a többségi nép a HAN kínai, mely a HAN dinasztiából eredezteti önmagát.
HAN = HUN!
NI+HON = Japán = A Nap erededete / ahol a Nap felkel / Keletiek / A felkelő Nap (országa).
HON = HUN!
Valamint a koreai nép is őrzi saját megnevezésében a HUN eredetet, sőt, koreai tudósok állítják, hogy ők maguk ún.vörös hunok. A “korea” szó az orosz nyelvből ered, tehát az nem mérvadó. Ha jól tudom, a Korjolán dinasztiára utal a korea elnevezés. Azonban nézzük, hogyan nevezik a (dél)koreaiak önmagukat, tehát mi az koreaiul, hogy koreai ember?
HANGUGIN!
Ez is összetett szó:
han+gugin, mely “HAN embert” jelent.
(A koreai nyelv, koreaiul pedig: HANGUGO.)
A HAN eredete ismét (akár a kínai többségi nép esetén) = HUN, HON, HONNAN, HOL, HAZA, EREDET, HUNOK, MAGYAROK.
Hun van valami = hol van valami, hol az EREDETE, HONJA, HAZÁJA. Ezért jelent a HON eredeteet is, mint a magyarban: HONnan van? HONnan ered? HUN van? HOL van? HUNoktól eredünk. HON=HAZA.
Számos japán szó bár az idő során rövidült (ezek kutatásához egy becsölets nyelvész kellene, én nem vagyok nyelvész), de amelyek nem rövidültek, rengeteg szó létezik, melyről kapásból érzékeljük azok magyar eredetét.
A teljesség igénye néljkül néhány japán szó, hogy mely magyar szóból ered. Felhívom arra a figyelmet, hog a japánok (egy hang kivételével) mindig egydb mássalhangzüt egy db magánbangzóval váltogatnak, valamint sose vágzódnek írásban a szavaik mássalhangzóra. Haezt is figyelembe vesszük, akkor totálisan egyértelmű a magyar szóeredet. Sőt, tartsuk eszem előtt, hogy csupán üt magánhangzó szerepel a japán nyelvben, mégis erősen utal a magyar változatra. A nyelvészek között ráadásul konszenzus van abban, hogy a magánhangzók még adott nyelven belül is igen képlékenyek, könnyen változnak (szeg, szög, seper, söpör stb).
FURO = “füröd” magyar szótő, tehát fürödni.
FURE = síp, ami a magyar FÚR szógyökből ered, ilyen szavunk pl a FURulya. A síp pedig ugyebár mind funkcióban, mind látványra hasonló tárgy.
SIO = só. Hasonló ejtés és azonos jelentést fed ez is. (A magyar Sió patak neve elgondolkodtató, bár a SÍK magyar gyökre is utalhat a Sió patak neve (siklik, satöbbi).)
HAYAKU (ejtsd kb “hájákü”, rövid Á-val) = gyerünk! (HAJTANI, siettetni a másik embert.)
TORI = madár, kísértetiesen emlékeztet a szent hun/magyar madárra a TURUL-ra.
KO = kölyök, gyerek. A magyar KO / KA szógyökből ered, ebből erednek a kicsinyítő képzőink is (KA, és a magánhangzó harmónia miatt a KE). A japánok is gyakorta alkalmazzák kicsinyítő képzőként pl az előbb említett madár (TORI) szó, kicsinyítő képzővel: KOTORI (sokszor a szó elé teszik a kicsiníyítést), jelentése: kismadár.
(NEM pedig a magyar “kotorni”-ból ered.) Van, amiko a japán szó végén szerepel, pl japán lánynevek jó része KO, illetve MI végűek. A “MI” általában szépséget jelent, a “KO” pedig a lányokra gyakrabban hasnzált kicsinyítő képző. (Mint a magyar AniKÓ, IldiKÓ stb lánynevekben is. Japán lánynév pl HimeKO = hercegnő, herceglány, szó szerint: Herceg KÖlyke). Jellemző továbbá japán lánynevek végén a KA is, akár a magyarban, ez is kicsinyítő képző, legtöbbször, de más olvasata is létezik a japán szavaknak, hangsoroknak (HimeKA).
Ezért felhívom a figyelmet a körültekintésre, a félreértéseket elkerülendő. Ugyanis a japán nyelv (a kínai nyelvek hatására) tele vannak azonos alakú szavakkal. A “KA”, és a “KO” japán hangsoroknak tehát más jelentéseik is vannak, mely függ a szóösszetételtől és a kontextustól is. Léteznek olyan japán hangsrok, melyeknek egyenként akár harminc(!) különböző jelentése is van. Míg a kínai eredetű szavaknak a kínaiban intonáció által jelentésmegkülönböztető szerepe van az egyes hangsoroknak, addig a japán nyelvben ez nincs jelen, ez a fő oka a rengeteg azonos alakú japán szónak, és annak, hogy egyenként akár 30 jelentése is lehet némelyiknek.
MUSHI = bogár, tipikus esete a világnyelveire jellemző túláltalánosítás / jelentés szűkűlésre, ez ugyanis minden bizonnyal a magyar, népies “muslinca” szóból ered. Megjegyzem, a latin szavak tömkelege is magyar eredetű, lásd
a videón is látható dr Horkovics doktorúr kutatásait:
http://www.magtudin.org/Szoparhuzamok.htm
“[…]Ezek után vajon állítható az a képtelenség, hogy a magyarok a népvándorlás alkalmával végigjárták a világot és minden lehető nyelvből összelopkodták nyelvüket?
Ezt az állítást a magyar nyelv logikája és szerkezete egyértelműen kizárja. Elég ha ezzel a témával kapcsolatban valaki elolvassa Varga Csaba könyvét a magyar gyökrendszerről és szavaink ebből való kialakulásáról.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas fát, melynek minden ága tovább oszlik, de az ágacskák kapcsolata visszakövethető egészen a törzsik, illetve a gyökerekig. No most már, ha bármely szavunk ebbe a csodálatos rendszerbe beleillik, mind gyöki szerkezetével, mind a képi mondanivalójával, akkor biztosan magyar szóról van szó.
Követve a fenti nemzetek nyelveinek szópárhuzamait a magyar nyelvel, nagyfokú bizonyossággal megállapítható a szóátvétel iránya.
És itt jön a döbbenetes eredmény! A szóátvételek szinte mindig magyarból mentek át az idegen nyelvekbe. Az átvevő nyelvekben hiányzik a gyökrendszerbe való beilleszthetőségük.
Szinte azt kell mondanom, hogy azzal a fogalommal, hogy idegen nyelv most már óvatosan kell bánnom, mert lehet hogy pontosabb definíció lenne a magyarból kialakult “leánynyelv” megfogalmazás.
Miután most már bátran állítom, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv Európa, de talán a világ legősibb nyelve[…]”
Eddig az idézet dr Horkovics kutatásaiból.
Léteznek látszólagos, véletlenszerű egybeesések is, azok esetében sokszor részben más magyar gyök a japán szó eredete, részben pedig japán szórövidülés az oka, vagy kétszavas mondat (pl “uszoda” = “na ne mondd… hazudsz!”, “oszoj” = késni, és nem az “oszolj”-ból ered.)
Végre egy picit vidámabb hangvételű videó és természetesen egy nagyon jó hír!
Örülök, hogy a mozgalmuk már a Japánban élőkhöz is eljutott, nagyon sok kitartást mindenkinek és köszönjük az orvosaink munkáját!