Az influenza elleni védőoltások hatékonysága többnyire 14-20% alatt van

Nagyon érdekes irodalmi adatokat ismertet Szendi Gábor a Tények és tévhitek oldalán az influenzával kapcsolatos járványügyi intézkedések hatékonyságáról és a károkozásáról. Hope-Simpson 1983-86 években, Viboud 2004-ben publikált történeti kutatásaikban azt igazolják, hogy az influenza évszázadokkal ezelőtt is úgy jelent meg egyszerre nagy területen az emberek között, hogy annak fertőzések (tehát az emberek mozgásuk, vagy egymáshoz érintkezésük) révén való villámgyors kirobbantására semmi esély nem volt. Sokkal valószínűbbnek az látszik, hogy az emberek hordozzák a vírust és bizonyos környezeti körülmények hatására egyszerre aktivizálódik egymástól nagyon távoli településeken és országrészeken, vagy akár a világ távoli országaiban. Ha csupán a fertőzéseken múlna a vírus terjedése, akkor felvetődhetne a kérdés, hogy egy-egy családban miért csak egy ember betegszik meg, amit szintén közleményben jártak körül?

Az összefoglalóban Szendi összerakja a vakcinaipar tudományos alapokat nélkülöző eljárásait is. Tudjuk, hogy sok évben a tojásban tenyésztett vírusok még a tojásban mutálódnak és a kifejlődött ellenanyag a mutált vírus ellen termelődik, így a valódi járvány ellen már nem, vagy alig véd. A a valódi hatékonyság nem jelent 14-20%-nál nagyobb védelmet, sokszor 1% körüli, ugyanakkor azt is igazolták, hogy azok a gyerekek, akiket beoltottak, azok 3-4x nagyobb eséllyel kapják el az influenza szerű megbetegedéseket és a lefolyásuk is súlyosabbá válhat az oltás előzmény után. Annak ellenére, hogy sem a hatékonyságot, sem a biztonságosságot nem vizsgálják, ma már csecsemőknek is ajánlják annak beadását.

Lone Simonsen és munkatársai 2005-ben közölt adatai szerint, miközben az USA-ban a 65 év felettiek influenza oltottsága 15%-ról 65%-ra növekedett, az influenza miatti halálozás egyáltalán nem csökkent. Ennyit az ilyen oltások idősek számára való feltétlen hasznosságáról.

Az irodalmi adatok tehát megmutatják, hogy az influenza oltások nem kellően hatékonyak az influenza szerű megbetegedésekkel szemben. A mellékhatásoknak azonban se szeri se száma. Ilyen pl. az ún. Guillain-Barré szindróma (bénulásos idegrendszeri megbetegedés), vagy a narkolepszia (eszméletvesztéses hirtelen fellépő aluszékonyság), amelyek jelentős számban keletkeznek a védőoltás kampányok után és egyike sem gyógyítható.

A cikkben Szendi Gábor sok irodalmi adatot sorol még fel a D vitamin hatékony megelőző hatásáról.

Forrás: https://tenyek-tevhitek.hu/az_influenzarol_a_d-vitaminrol_es_az_oltasok_hatastalansagarol.htm?fbclid=IwAR3hMgM-1nRrgT8KIcKHWBdgwBeQFSCVgjsKpu9vsC5O1AyOeZePu0OkwIY

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük