Míg az ókorban az emberek közvetlen személyes konfrontációval ejtettek zsákmányt, valamint az által, hogy megfenyegettek valakit, addig a 21. században a kizsákmányolási módszerek kifinomultabbak, professzionálisabbak és pofátlanabbak lettek.
Az áldozatok nem tudják, ki fosztotta ki őket, ahogy azt sem, hogy kizsákmányolták őket. Hiszen a bankok a semmiből teremtenek pénzt egyszerű „könyvelési művelettel”. A visszafizetéseket azonban valódi munkával vagy vagyoni értékekkel kell előteremteni. Nem csoda, hogy az emberiség kamat-rabszolgaságba került. Ha az áldozatok megértik ezt a hatalmas csalást, akkor ennek vége lesz.
A kla.tv videója.
A világ két legnagyobb törvényesített szélhámossága a bankrendszer és a biztosítás
Mi váltotta ki, és miről is szólt a francia forradalom?
Aban az évben súlyos aszály volt, a bankárok felvásárolták a gabonát, és raktárakba zárták.
A nép éhezett, a kincstár kiürült, a király az angoloktól kért segítséget, akik nem segített, mivel ők szervezték ellene a puccsot.
A pénzhamisítás – különösen az Anglia által szervezett állami szintű hamisítás – a forradalom alatt vált döntő gazdasági tényezővé.
A brit kormány (William Pitt miniszterelnök vezetésével) felismerte, hogy a forradalmi Franciaországot a legegyszerűbben a gazdaságán keresztül lehet megroppantani.
Tömeges gyártás:
Angliában, Svájcban és Németországban hatalmas nyomdákat állítottak fel, amelyek ipari méretekben ontották magukból a hamis assignatákat.
Tökéletes minőség: A brit állami hamisítványok minősége gyakran jobb volt, mint a valódi, sietősen nyomtatott francia bankjegyeké, mivel Angliában jobb minőségű papír és kifinomultabb klisék álltak rendelkezésre.
Bejuttatás a gazdaságba:
A hamis pénzt ügynökökön, francia hadifoglyokon és a royalista (királypárti) felkelőkön keresztül juttatták be a francia piacra.
A saját felelőtlen állami pénznyomtatás és a külföldről beáramló milliárdnyi hamis bankjegy együttesen a történelem egyik első modern hiperinflációjához vezetett.
Az assignaták értéke a forradalom végére gyakorlatilag nullára esett vissza.
A hamisítás és a pénzromlás miatt a parasztok nem akarták elfogadni a papírpénzt, ami vidéki élelmiszer-visszatartáshoz és városi éhínségekhez vezetett.
A jakobinus diktatúra a pénzhamisítókat (és azokat, akik nem fogadták el az assignatát) halálbüntetéssel és guillotine-nal sújtotta.
A saját felelőtlen állami pénznyomtatás és a külföldről beáramló milliárdnyi hamis bankjegy együttesen a történelem egyik első modern hiperinflációjához vezetett.
Az assignaták értéke a forradalom végére gyakorlatilag nullára esett vissza.A hamisítás és a pénzromlás miatt a parasztok nem akarták elfogadni a papírpénzt, ami vidéki élelmiszer-visszatartáshoz és városi éhínségekhez vezetett.
A jakobinus diktatúra a pénzhamisítókat (és azokat, akik nem fogadták el az assignatát) halálbüntetéssel és guillotine-nal sújtotta
A mai modern, fiat pénz, mivel fedezetlen pénz, az is egyfajta pénzhamisítás, csak másképp hívják, mennyiségi lazításnak.
A központi bankok által történő korlátlan pénzteremtés révén növelik a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ami a pénzhamisításhoz hasonló hatást fejt ki: elértékteleníti a megtakarításokat és inflációnak nevezett rejtett adóként sújtja a lakosságot.
Mára ez elérte a kezelhetetlen mértéket.
Az Egyesült Államok szövetségi államadóssága jelenleg 39,25 billió (39 250 milliárd) dollár,.
Miközben a globális származékos piac teljes névleges értéke becslések szerint elérte a 846 billió (846 000 milliárd) dollárt.
Ugyanez piaci értéken 21,8 billió dollár.
Ez kezelhetetlen. Miért is?
– A megnövekedett alapkamatok miatt az USA éves nettó kamatfizetése már meghaladta az 1000 milliárd dollárt, ami több, mint a teljes védelmi költségvetés.
– A CBO becslése szerint az államadósság 2036-ra eléri a GDP 120%-át, 30 éves távlatban pedig a 175%-ot. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett gazdaságok 130-150% feletti adósságszintnél már képtelenek piaci alapon finanszírozni magukat, mert a befektetők túl magas kockázati prémiumot (kamatot) követelnek.
– A 846 billió dolláros derivatív piac addig működik, amíg a bankok (például a JP Morgan, Citigroup) stabilak.
Ha az államkötvény-piac megroggyan, az likviditási válságot okoz a bankközi piacon.
Mivel ezek a szerződések egymásra épülnek, egyetlen rendszerszintű nagybank csődje dominóhatást (margin call-spirált) indíthat el, ami napok alatt befagyaszthatja a globális pénzrendszert.
5 éven belül bedőlhet a rendszer, amit nyilván nem akarnak megvárni.
A megoldás a digitális pénz és az azzal járó totális kifosztás, adósrabszolgaság
Hol tart a digitális forint?
Magyarország a régióban az egyik legaktívabb kutatója a CBDC-témakörnek.
Az MNB nem egy radikális, azonnali bevezetésen dolgozik, hanem célzott pilot projekteken keresztül teszteli a technológiát:
– Diákhitel direkt kifizetés:
Az MNB a világon az elsők között indított olyan tesztet, ahol a digitális jegybankpénzt valós környezetben használták.
A teszt során a hallgatók egy mobilapplikáción keresztül kapták meg a Diákhitelt, amelyet közvetlenül és célzottan (programozottan) csak oktatási célokra, például tandíjra vagy tankönyvekre lehetett elkölteni.
Ki volt a Diákhitel Központ vezérigazgatója?
Magyar Péter
Jó lenne hallani az euro bevezetési kényszerítéssel kapcsolatos véleményét az MH közgazdász csapatának, aktuálisan.
Kik ők? Mi a véleményük? Köszönöm.
Alsóbbrendű létformákkal találkozott a kínai humanoid robot Budapest utcáin
Forrás: https://kuruc.info/r/2/303984/
A humoros rész az, amikor kikapcsolják a távirányítót, és becsomagolják a furgonba a botladozó robotot botot.
A kevésbé humoros az, hogy civilbe öltözött nyilván katonai személyzet akár robbanótöltetet is elhelyezhetett a gépben, és azt a távirányítóval bármikor aktiválhatja. Nemzetbiztonsági kockázat.
Mi a célja ezen utcai “találkozásnak”? Katonai erőfitogtatás? Ezek távirányítású fegyverek. Töltettel vagy töltet nélkül.