Statisztika, statisztika… Ja kérem, a számok makacs dolgok!

Dr.Tomasovszki László

Bevezetés:

Hosszú hónapok óta egyebet sem hallunk a mainstream (fősodratú) médiából mint, hogy tombol a Covid-19 Pandémia (világjárvány), melyet a WHO 2020. március 11-én hirdetett ki.

  • A fertőzöttek, a betegek, az elhunytak száma napról napra drámaian emelkedik!

Az első részben ennek az állításnak a valóságtartalmát szeretnénk megvizsgálni a hivatalos statisztikai adatok (KSH) tükrében.

A második részben az oltások (első, második) beadását követő megbetegedési és halálozási adatokat tekintjük át.

I.

A halálozási adatokról:

  1. Egyes számú hipotézis:

Amennyiben egy halálos járvány tombol, annak a hatásának meg kell mutatkoznia a halálozási adatok markáns (drámai) emelkedésében.

A 2020-as év során, Magyarországon 139.549 ember hunyt el. Amennyiben abból indulunk ki, hogy halálos pusztító kórral szembesültünk – ennek az elhalálozási számokban detektálhatóan is – kiugrónak kellene, hogy legyen. Visszatekintve az elmúlt negyven-egynéhány év adataira azonban azt látjuk, hogy 1980-tól egészen 1996-ig, minden adott évben 140 ezer felett volt az elhunytak száma. Az 1993-as „csúcsévben” 150.244 az elhunytak száma. Ez pedig, majdnem 11 ezerrel haladja meg a 2020 évi számot.

2. Kettes számú hipotézis:

Magyarország össz-lakosainak száma fogyatkozó tendenciát mutat, emiatt „korrektebb” eljárás, ha az 1000 lakosra vetített halálozási rátát vesszük alapul, így „tisztábban látjuk” a halálos járvány pusztítását.

2020-ban a halálozási ráta (első három számjegyértékben megadva – a későbbiekben is) 14,2. Felmerül a kérdés, hogy ez markánsan kiugró érték-e a vizsgált időszakban?

1990-1995-ös időszakban, 14,0 illetve e fölötti értékeket láthatunk. Az 1992-es (14,3) és 1993-as (14,5) év rátája pedig meg is haladja a 2020. évi értéket.

3. Hármas számú hipotézis:

A halálos járványt bizonyítja, hogy a „járvány előtti’ évhez képest markánsan megugrott az elhalálozás.

2019-ben 129.603-an, 2020-ban 139.549-en hunytak el. Ez, mintegy 7,6 %-os növekményt jelent.

Hasonló mértékű növekedés figyelhető meg az 1979-es (136.829 elhalálozás) és 1980-as év (145.325 elhalálozás) vonatkozásában is – az emelkedés itt is mintegy 6,2 %.

4. Négyes számú hipotézis:

A Covid-19 okozta halálos járvány miatti elhalálozások alulbecsültek, mivel a „járványügyi” intézkedéseknek köszönhetően – az egyébként, az egymásra következő évek során viszonylag nagy stabilitást mutató egyéb halálokok háttérbe szorultak.

Így pl.:

  • A korlátozások, távolságtartás miatt csökkent az emberek közötti kontakt, ezért egyéb fertőzéseket sem adtak tovább.
  • A fertőtlenítési és maszkviselési szabályok ugyancsak csökkentették a fertőzések továbbadásának esélyét (lásd influenza).
  • A „maradj otthon”, home office, az online oktatás – a fenti hatáson túl, mintegy lecsökkentette a munka, közlekedési, szabadidős, sport és egyéb balesetek következtében előálló halálozásokat, de akár a gyilkosságokat is.

Összegzés:

A nyájas olvasó legjobb belátására bízzuk a fenti hipotézisek mérlegelését és értékelését – az első háromban mindenképpen – a vonatkozó adatok tükrében.

A negyedik hipotézis jelenleg nem tűnik „könnyen” eldönthetőnek – mivel a 2020-as évre vonatkozó halál-okokra vonatkozó statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre.

A negyedik hipotézis érvei, valószínűsíthetően valóban racionálisak lehetnek.

Fontos azonban a másik oldalt is figyelembe venni!

Vajon milyen mértékű „többlethalálozást” eredményezett az elmaradt szűrővizsgálatok, kezelések, operációk, kemo- és sugárterápiák, stb. – tehát ezek korlátozottsága, illetve hiánya?

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge#cite_note-14

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh001.htmlhttps://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh001.html

II.

A vakcinákról:

Tekintsük át az alábbi táblázatot:

A „Beoltottak száma” sor meglehetősen nehezen értelmezhető. A „Összesen” oszlop számadata megegyezik az „Első oltást kapta meg” oszlop adatával. Ebből az következik, hogy az „Összesen” (oszlop) – „Beoltottak száma” (sor) adatából kivonva a „Mindkét oltást megkapta” oszlop adatát megkapjuk a „csak” az első oltást kapottak számát:

1.635.651 – 487.180 = 1.148.471

A 452 elhunyt tehát ennek a 0,000394-ed része, azaz 0,0394 %-a.

Látható az is, hogy az elhalálozások zöme, cca. 90%-a az oltást követő „7 napon túl” következik be; nyolcszor annyian halnak meg az eső oltást követő 7 napon túl, mint az oltást követő 7 napon belül. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a fatális kimenetel oroszlánrésze látenciával, késleltetetten jelenik meg.

A második oltást megkapóknál már kedvezőbbek az adatok, a látencia azonban itt is észlelhető. Több mint kétszer annyian halnak meg 7 napon túl, mint 7 napon belül.

Az oltások utáni össz-halálozás 521, ami 0,032%-nak megfeleltethető.

Hipotetikusan, mindezeket az arányokat figyelembe véve, a teljes magyarországi populációra kiterjesztve 9.769.000 főre, amennyiben mindenki megkapja az első és a második oltást is:

Az első oltást követően elhalálozottak száma mintegy 8,5-szeres lenne, mintegy 3.845 fő.

A második oltást követően az elhunytak száma a táblázatban közölt számadat több mint 20-szorosa lenne, mintegy 1409 fő.

A teljes elhalálozás, ebből fakadóan, 5.254 elhunytat jelentene.

Természetesen nem állítjuk, hogy az elhalálozások az oltások következtében történnek.

Azt sem állítjuk, hogy ez a hipotetikus számítás mindenben megfelelne a valóságnak.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy az eddigi beoltások nem érintették a fiatalabb korosztályokat, a gyermekeket.

A pontosabb elemzéshez ismerni kellene az eddig beoltottak, illetve elhunytak demográfiai (életkor, nem, stb.), valamint egészségi előzményeit (előzetes betegségek, azok miben léte, súlyossága, stb.) is.

A fentiekhez illeszkedően ismerni kellene mindezen információkat a táblázatban szereplő 13.812 megbetegedett vonatkozásában is. A megbetegedettek száma 13.812 – ami 0,84 % – kis túlzással 100 oltottból 1.

A fenti számítási metódusnak megfelelően, az első oltást megkapása után, az ország teljes népessége vonatkozásában 89.964,

míg a második oltást követően 24.744 –

tehát összesen, mintegy 114.707 megbetegedettel lehetne számolni.

Természetesen, ez is elméleti számadat, hiszen pl. a két csoport között lehetnek átfedések.

Az is módosíthat az adatokon, hogy nyilvánvalóan az elhunytak oroszlánrésze a megbetegedettekből kerül ki.

Dr. Müller Cecília tiszti-főorvos asszony néhány hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a Magyarországon a Covid-19 miatt elhalálozottak közül mindössze 3%-nál nem volt megelőző (súlyos, vagy kevésbé súlyos egy, vagy több egyéb betegség /komorbiditás/).

Ebből adódóan – a 26.801 (2021. április 22-ig; több mint egy év összesített adata) Covid-19 miatt elhunyt 3%-a, azaz 804 tekinthető „tisztán” Covid áldozatnak.

Megjegyzendő, hogy a 3%-os aránnyal szemben a médiában elhangzott 0,9% is, mely 241 főnek megfeleltethető.

A fentiek alapján tehát 804 „tisztán” Covid miatti elhalálozással szemben – hipotetikusan –

5.254 oltást, oltásokat követő elhalálozás állna.

Ismét hangsúlyozzuk, hogy az oltások és az elhalálozások között nem állítunk ok-okozati összefüggést – mindössze hipotetikusan – az adatokat, a számokat említjük.

A két szám közötti ráció több mint 6,5-szeres.

Vizsgáljunk meg egy másik táblázatot, mely a második oltáson túlesettek adatait mutatja!

A táblázat ugyan nem közli az egyes gyártók oltását kapottak számát, azonban ez a „megbetegedettek száma” és a”százezer oltottra vetített száma’ alapján kiszámolható:

Megbetegedettek száma / százezer oltottra vetített száma százezrelékben

Tehát második oltást kapottak száma így, az egyes gyártók szerint:

Szputnyik-V

211.579

Moderna

61.017

Sinopharm

489.888

Pfizer/BioNTech

549.190

AstraZeneca

71.429

Összesen

1.400.490

Megjegyzendő, hogy az egyes gyártók beoltottjainak összeadásával 1.383.103 adódik. Az eltérés valószínűleg a százezrelékes értékek kerekítéséből származhat.

A táblázatból látható, hogy a megbetegedések szempontjából a legbiztonságosabb

a Szputnyik-V, míg a legkockázatosabb az AstraZeneca terméke, melynek beadását követően több mint hétszer gyakrabban történik megbetegedés, gyakorlatilag minden századik oltottnál.

A halálozások vonatkozásában – a Pfizer/BioNTech beadása után 32-szeres a Szputnyik-V-höz képest.

Amennyiben megfelel a valóságnak, hogy az egyes gyártók termékei között hatékonyságban nincs lényegi különbség, akkor az a következtetés adódik, hogy a Szputnyik-V a legbiztonságosabb.

Természetesen egyéb esetleges kontraindikációk is mérlegelést érdemelhetnek (betegségek, allergia, autoimmun folyamatok, stb.).

Megjegyzendő, hogy a tisztább „ítélet” érdekében fontos az egyes gyártók szereit kapott személyek – fentiekben említett karakterisztikumainak az ismerete (egészségi állapot, életkor, stb.) is – különös tekintettel a megbetegedettekre és elhunytakra.

Jelenleg nincs információnk arra nézve, hogy az egyes gyártók vakcináinak alkalmazásakor milyen szempontok mentén történt meg a szelekció, illetve volt-e bármilyen szempontú prioritás.

Ne feledjük azt sem, hogy mind a megbetegedések, mind pedig az elhalálozások mintegy kétszer nagyobb arányban az első oltást követően történnek, zömmel „7 napon túl”. A hosszú távú után követés, monitorozás kulcsfontosságú lehet.

A táblázatokban közölt adatok megbízhatóságáért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

9 thoughts on “Statisztika, statisztika… Ja kérem, a számok makacs dolgok!

  1. A tavalyi halálozási adat is hamis, ugyanis utólag felfele csalják a heti adatokat, így a szeptembertől az év végéig kéthetente folyamatosan összesen összejőhetett néhány ezerrel több az eredeti adatokhoz képest.
    Szóval sehol nem halt ki a faluvégen senki, otthon, hanem a lélegeztetőgépeken, a fals who utasítások alapján.
    De érdekli ez a népnemzeti keresztény kormányunkat? aligha…

  2. A kormány meg arról beszél, hogy minden negyedik ember oltott, közel négy milliónál tartunk. Már itt ki bukik az egész lódítás, közeli ismerőseim közül+ pár olyan emberrel akikkel ritkán de beszélünk elszórtan van 1-2 olyan eset, hogy beoltatták magukat. Beszélek itt most közel 30 emberről. Valóban minden negyedik oltott! Nem baj, ezzel is szépen rá tudják szedni a tétóvázókat, hisz minél többen vannak jelen annál nagyobb az esély arra, hogy majd a döntésképtelen beáll a sorba…

  3. Ha ezek 2023-ig végleges engedély nélküli un. ideiglenesen engedélyezett kísérleti oltások ,
    akkor a hatóanyag nélküli (placebo kontroll) oltások hogyan jelennek meg a hivatalos statisztikákban,
    miként lehet értelmezni “átoltottság”-ot? (Vagy “ismétlőoltásként” kapják a valódi hatóanyagot? Hogy van ez?)
    Másik kérdés: az is kap Vedettségi igazolványt, aki tudtán kívül placebot kapott?
    Mennyire közhiteles irat ez?

  4. 1. Az 1.sz. hipotézis felállításához hozzátartozik az a két fontos adat is, hogy a júniusi adatok szerint 5%-os halálozási csökkenést mutattak ki, és még november 8-án is az jelent meg, hogy a járvány alatt nem emelkedett az összhalálozás.
    https://index.hu/belfold/2020/11/08/a_jarvany_alatt_sem_emelkedett_a_magyarorszagi_osszhalalozas

    2. A 4. sz. hipotézist “gyengíti”, hogy
    I. a korlátozások
    A.) nem voltak valódiak, hiszen másfél hónapig maszk nélkül mehettünk vásárolni a multikhoz,
    B.) ahol a többi bezárt üzlet és szórakozási lehetőségek megszűnése, valamint a csökkentett
    nyitvatartások és idősávok miatt még nagyobb tömegek jöttek össze, mint bármikor máskor
    II. Ha az influenza “megszűnt” a korlátozó intézkedések miatt, akkor az állítólag hasonlóan, légúti fertőzéssel terjedő
    covidnak is meg kellett volna szűnnie, ehelyett egész tavasszal tombolt (legalábbis a hírekben, a mainstream
    médiában)
    III. Gulyás Gergely állítása szerint 2020-ban 5%-al nőtt az öngyilkosok száma, ami azt jelenti, hogy tavaly 1860
    ember lett öngyilkos (már ha igaz bármi is abból, amit “fentről” közölnek.

    “Oltás után fertőzések és halottak” adatai – na ezek azok a számok, amire oviban azt szokták mondani: “hiszem, ha akarom”. Vagy igaz, vagy nem. Mivel napi szinten tapasztaljuk az adatok manipulálását, a színtiszta hazugságokat, a félrebeszéléseket, képtelenség komolyan venni az adataikat.

    Köszönjük Tomasovszky úr munkáját, hiánypótló számítások.

    1. Hát meg van ebben még egy hiba – amit ha jól látom Tomasovszky úr sem vett észre .. mert azt mondja hogy 273 halott van .. ( ha igaz ) igen ám – de baromság mert azt mondja hogy dec 26 – tól április 20 ig van számolva és itt lezárta az adatokat ,, ok , akkor XY mennyiségű vakcinából( ez igaz ) mert egyértelmű 273 halott ! na ez már nem igaz , mert csak addig a napig ! de mi van azokkal akik még 20 után fognak meghalni , a 20 án 19 én 18 án stb beadott vakcináktól .. ???

  5. Jómagam a wikipedián megjelenő táblázatból készítettem grafikont. Nem tudom, hogy lehetne ide belinkelni. A napi friss eseteket vetettem össze a frissen beoltottak számával. Döbbenetesen illeszkedik a két görbe a fennt említett 7-8-9 napos csúszással. Már simán megjósolom, kb. milyen napi adatokkal fognak jelentkezni. 🙂 Az egész valójában 2. hullám (első szerintem nem volt) lecsengőben van, melyet szerintem annak köszönhetünk, hogy az időseket már beoltották s a fiatalabb korosztály talán jobban tolerálja a vakcinát.

  6. Ha mondjuk placebot kapott az oltottak fele, akkor a hét napon belül kimutatott halálesetek számát nem kellene duplázni?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük