Dr.Tomasovszki László
Bevezetés:
Hosszú hónapok óta egyebet sem hallunk a mainstream (fősodratú) médiából mint, hogy tombol a Covid-19 Pandémia (világjárvány), melyet a WHO 2020. március 11-én hirdetett ki.
- A fertőzöttek, a betegek, az elhunytak száma napról napra drámaian emelkedik!
Az első részben ennek az állításnak a valóságtartalmát szeretnénk megvizsgálni a hivatalos statisztikai adatok (KSH) tükrében.
A második részben az oltások (első, második) beadását követő megbetegedési és halálozási adatokat tekintjük át.
I.
A halálozási adatokról:
- Egyes számú hipotézis:
Amennyiben egy halálos járvány tombol, annak a hatásának meg kell mutatkoznia a halálozási adatok markáns (drámai) emelkedésében.
A 2020-as év során, Magyarországon 139.549 ember hunyt el. Amennyiben abból indulunk ki, hogy halálos pusztító kórral szembesültünk – ennek az elhalálozási számokban detektálhatóan is – kiugrónak kellene, hogy legyen. Visszatekintve az elmúlt negyven-egynéhány év adataira azonban azt látjuk, hogy 1980-tól egészen 1996-ig, minden adott évben 140 ezer felett volt az elhunytak száma. Az 1993-as „csúcsévben” 150.244 az elhunytak száma. Ez pedig, majdnem 11 ezerrel haladja meg a 2020 évi számot.
2. Kettes számú hipotézis:
Magyarország össz-lakosainak száma fogyatkozó tendenciát mutat, emiatt „korrektebb” eljárás, ha az 1000 lakosra vetített halálozási rátát vesszük alapul, így „tisztábban látjuk” a halálos járvány pusztítását.
2020-ban a halálozási ráta (első három számjegyértékben megadva – a későbbiekben is) 14,2. Felmerül a kérdés, hogy ez markánsan kiugró érték-e a vizsgált időszakban?
1990-1995-ös időszakban, 14,0 illetve e fölötti értékeket láthatunk. Az 1992-es (14,3) és 1993-as (14,5) év rátája pedig meg is haladja a 2020. évi értéket.
3. Hármas számú hipotézis:
A halálos járványt bizonyítja, hogy a „járvány előtti’ évhez képest markánsan megugrott az elhalálozás.
2019-ben 129.603-an, 2020-ban 139.549-en hunytak el. Ez, mintegy 7,6 %-os növekményt jelent.
Hasonló mértékű növekedés figyelhető meg az 1979-es (136.829 elhalálozás) és 1980-as év (145.325 elhalálozás) vonatkozásában is – az emelkedés itt is mintegy 6,2 %.
4. Négyes számú hipotézis:
A Covid-19 okozta halálos járvány miatti elhalálozások alulbecsültek, mivel a „járványügyi” intézkedéseknek köszönhetően – az egyébként, az egymásra következő évek során viszonylag nagy stabilitást mutató egyéb halálokok háttérbe szorultak.
Így pl.:
- A korlátozások, távolságtartás miatt csökkent az emberek közötti kontakt, ezért egyéb fertőzéseket sem adtak tovább.
- A fertőtlenítési és maszkviselési szabályok ugyancsak csökkentették a fertőzések továbbadásának esélyét (lásd influenza).
- A „maradj otthon”, home office, az online oktatás – a fenti hatáson túl, mintegy lecsökkentette a munka, közlekedési, szabadidős, sport és egyéb balesetek következtében előálló halálozásokat, de akár a gyilkosságokat is.
Összegzés:
A nyájas olvasó legjobb belátására bízzuk a fenti hipotézisek mérlegelését és értékelését – az első háromban mindenképpen – a vonatkozó adatok tükrében.
A negyedik hipotézis jelenleg nem tűnik „könnyen” eldönthetőnek – mivel a 2020-as évre vonatkozó halál-okokra vonatkozó statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre.
A negyedik hipotézis érvei, valószínűsíthetően valóban racionálisak lehetnek.
Fontos azonban a másik oldalt is figyelembe venni!
Vajon milyen mértékű „többlethalálozást” eredményezett az elmaradt szűrővizsgálatok, kezelések, operációk, kemo- és sugárterápiák, stb. – tehát ezek korlátozottsága, illetve hiánya?
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge#cite_note-14
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh001.html
II.
A vakcinákról:
Tekintsük át az alábbi táblázatot:

A „Beoltottak száma” sor meglehetősen nehezen értelmezhető. A „Összesen” oszlop számadata megegyezik az „Első oltást kapta meg” oszlop adatával. Ebből az következik, hogy az „Összesen” (oszlop) – „Beoltottak száma” (sor) adatából kivonva a „Mindkét oltást megkapta” oszlop adatát megkapjuk a „csak” az első oltást kapottak számát:
1.635.651 – 487.180 = 1.148.471
A 452 elhunyt tehát ennek a 0,000394-ed része, azaz 0,0394 %-a.
Látható az is, hogy az elhalálozások zöme, cca. 90%-a az oltást követő „7 napon túl” következik be; nyolcszor annyian halnak meg az eső oltást követő 7 napon túl, mint az oltást követő 7 napon belül. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a fatális kimenetel oroszlánrésze látenciával, késleltetetten jelenik meg.
A második oltást megkapóknál már kedvezőbbek az adatok, a látencia azonban itt is észlelhető. Több mint kétszer annyian halnak meg 7 napon túl, mint 7 napon belül.
Az oltások utáni össz-halálozás 521, ami 0,032%-nak megfeleltethető.
Hipotetikusan, mindezeket az arányokat figyelembe véve, a teljes magyarországi populációra kiterjesztve 9.769.000 főre, amennyiben mindenki megkapja az első és a második oltást is:
Az első oltást követően elhalálozottak száma mintegy 8,5-szeres lenne, mintegy 3.845 fő.
A második oltást követően az elhunytak száma a táblázatban közölt számadat több mint 20-szorosa lenne, mintegy 1409 fő.
A teljes elhalálozás, ebből fakadóan, 5.254 elhunytat jelentene.
Természetesen nem állítjuk, hogy az elhalálozások az oltások következtében történnek.
Azt sem állítjuk, hogy ez a hipotetikus számítás mindenben megfelelne a valóságnak.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy az eddigi beoltások nem érintették a fiatalabb korosztályokat, a gyermekeket.
A pontosabb elemzéshez ismerni kellene az eddig beoltottak, illetve elhunytak demográfiai (életkor, nem, stb.), valamint egészségi előzményeit (előzetes betegségek, azok miben léte, súlyossága, stb.) is.
A fentiekhez illeszkedően ismerni kellene mindezen információkat a táblázatban szereplő 13.812 megbetegedett vonatkozásában is. A megbetegedettek száma 13.812 – ami 0,84 % – kis túlzással 100 oltottból 1.
A fenti számítási metódusnak megfelelően, az első oltást megkapása után, az ország teljes népessége vonatkozásában 89.964,
míg a második oltást követően 24.744 –
tehát összesen, mintegy 114.707 megbetegedettel lehetne számolni.
Természetesen, ez is elméleti számadat, hiszen pl. a két csoport között lehetnek átfedések.
Az is módosíthat az adatokon, hogy nyilvánvalóan az elhunytak oroszlánrésze a megbetegedettekből kerül ki.
Dr. Müller Cecília tiszti-főorvos asszony néhány hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a Magyarországon a Covid-19 miatt elhalálozottak közül mindössze 3%-nál nem volt megelőző (súlyos, vagy kevésbé súlyos egy, vagy több egyéb betegség /komorbiditás/).
Ebből adódóan – a 26.801 (2021. április 22-ig; több mint egy év összesített adata) Covid-19 miatt elhunyt 3%-a, azaz 804 tekinthető „tisztán” Covid áldozatnak.
Megjegyzendő, hogy a 3%-os aránnyal szemben a médiában elhangzott 0,9% is, mely 241 főnek megfeleltethető.
A fentiek alapján tehát 804 „tisztán” Covid miatti elhalálozással szemben – hipotetikusan –
5.254 oltást, oltásokat követő elhalálozás állna.
Ismét hangsúlyozzuk, hogy az oltások és az elhalálozások között nem állítunk ok-okozati összefüggést – mindössze hipotetikusan – az adatokat, a számokat említjük.
A két szám közötti ráció több mint 6,5-szeres.
Vizsgáljunk meg egy másik táblázatot, mely a második oltáson túlesettek adatait mutatja!

A táblázat ugyan nem közli az egyes gyártók oltását kapottak számát, azonban ez a „megbetegedettek száma” és a”százezer oltottra vetített száma’ alapján kiszámolható:
Megbetegedettek száma / százezer oltottra vetített száma százezrelékben
Tehát második oltást kapottak száma így, az egyes gyártók szerint:
Szputnyik-V
211.579
Moderna
61.017
Sinopharm
489.888
Pfizer/BioNTech
549.190
AstraZeneca
71.429
Összesen
1.400.490
Megjegyzendő, hogy az egyes gyártók beoltottjainak összeadásával 1.383.103 adódik. Az eltérés valószínűleg a százezrelékes értékek kerekítéséből származhat.
A táblázatból látható, hogy a megbetegedések szempontjából a legbiztonságosabb
a Szputnyik-V, míg a legkockázatosabb az AstraZeneca terméke, melynek beadását követően több mint hétszer gyakrabban történik megbetegedés, gyakorlatilag minden századik oltottnál.
A halálozások vonatkozásában – a Pfizer/BioNTech beadása után 32-szeres a Szputnyik-V-höz képest.
Amennyiben megfelel a valóságnak, hogy az egyes gyártók termékei között hatékonyságban nincs lényegi különbség, akkor az a következtetés adódik, hogy a Szputnyik-V a legbiztonságosabb.
Természetesen egyéb esetleges kontraindikációk is mérlegelést érdemelhetnek (betegségek, allergia, autoimmun folyamatok, stb.).
Megjegyzendő, hogy a tisztább „ítélet” érdekében fontos az egyes gyártók szereit kapott személyek – fentiekben említett karakterisztikumainak az ismerete (egészségi állapot, életkor, stb.) is – különös tekintettel a megbetegedettekre és elhunytakra.
Jelenleg nincs információnk arra nézve, hogy az egyes gyártók vakcináinak alkalmazásakor milyen szempontok mentén történt meg a szelekció, illetve volt-e bármilyen szempontú prioritás.
Ne feledjük azt sem, hogy mind a megbetegedések, mind pedig az elhalálozások mintegy kétszer nagyobb arányban az első oltást követően történnek, zömmel „7 napon túl”. A hosszú távú után követés, monitorozás kulcsfontosságú lehet.
A táblázatokban közölt adatok megbízhatóságáért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

Valahogyan szedjétek le, s rakjátok be külön bejegyzésként, https://odysee.com/@7mennydorges:6/Covid19-vakcina—mit-tal%C3%A1lhatunk-benne:2
A tavalyi halálozási adat is hamis, ugyanis utólag felfele csalják a heti adatokat, így a szeptembertől az év végéig kéthetente folyamatosan összesen összejőhetett néhány ezerrel több az eredeti adatokhoz képest.
Szóval sehol nem halt ki a faluvégen senki, otthon, hanem a lélegeztetőgépeken, a fals who utasítások alapján.
De érdekli ez a népnemzeti keresztény kormányunkat? aligha…
A kormány meg arról beszél, hogy minden negyedik ember oltott, közel négy milliónál tartunk. Már itt ki bukik az egész lódítás, közeli ismerőseim közül+ pár olyan emberrel akikkel ritkán de beszélünk elszórtan van 1-2 olyan eset, hogy beoltatták magukat. Beszélek itt most közel 30 emberről. Valóban minden negyedik oltott! Nem baj, ezzel is szépen rá tudják szedni a tétóvázókat, hisz minél többen vannak jelen annál nagyobb az esély arra, hogy majd a döntésképtelen beáll a sorba…
A 4-es számú hipotézishez érdemes figyelembe venni a svédországi halálozási adatokat. Az elmúlt 5 év átlagához képest 5%-kal nőtt a százezer lakosra vetített elhalálozások aránya 2020-ban. https://cornucopia.cornubot.se/2021/02/scb-2020-hade-hogsta-antalet-doda-per.html
Ha ezek 2023-ig végleges engedély nélküli un. ideiglenesen engedélyezett kísérleti oltások ,
akkor a hatóanyag nélküli (placebo kontroll) oltások hogyan jelennek meg a hivatalos statisztikákban,
miként lehet értelmezni “átoltottság”-ot? (Vagy “ismétlőoltásként” kapják a valódi hatóanyagot? Hogy van ez?)
Másik kérdés: az is kap Vedettségi igazolványt, aki tudtán kívül placebot kapott?
Mennyire közhiteles irat ez?
1. Az 1.sz. hipotézis felállításához hozzátartozik az a két fontos adat is, hogy a júniusi adatok szerint 5%-os halálozási csökkenést mutattak ki, és még november 8-án is az jelent meg, hogy a járvány alatt nem emelkedett az összhalálozás.
https://index.hu/belfold/2020/11/08/a_jarvany_alatt_sem_emelkedett_a_magyarorszagi_osszhalalozas
2. A 4. sz. hipotézist “gyengíti”, hogy
I. a korlátozások
A.) nem voltak valódiak, hiszen másfél hónapig maszk nélkül mehettünk vásárolni a multikhoz,
B.) ahol a többi bezárt üzlet és szórakozási lehetőségek megszűnése, valamint a csökkentett
nyitvatartások és idősávok miatt még nagyobb tömegek jöttek össze, mint bármikor máskor
II. Ha az influenza “megszűnt” a korlátozó intézkedések miatt, akkor az állítólag hasonlóan, légúti fertőzéssel terjedő
covidnak is meg kellett volna szűnnie, ehelyett egész tavasszal tombolt (legalábbis a hírekben, a mainstream
médiában)
III. Gulyás Gergely állítása szerint 2020-ban 5%-al nőtt az öngyilkosok száma, ami azt jelenti, hogy tavaly 1860
ember lett öngyilkos (már ha igaz bármi is abból, amit “fentről” közölnek.
“Oltás után fertőzések és halottak” adatai – na ezek azok a számok, amire oviban azt szokták mondani: “hiszem, ha akarom”. Vagy igaz, vagy nem. Mivel napi szinten tapasztaljuk az adatok manipulálását, a színtiszta hazugságokat, a félrebeszéléseket, képtelenség komolyan venni az adataikat.
Köszönjük Tomasovszky úr munkáját, hiánypótló számítások.
Hát meg van ebben még egy hiba – amit ha jól látom Tomasovszky úr sem vett észre .. mert azt mondja hogy 273 halott van .. ( ha igaz ) igen ám – de baromság mert azt mondja hogy dec 26 – tól április 20 ig van számolva és itt lezárta az adatokat ,, ok , akkor XY mennyiségű vakcinából( ez igaz ) mert egyértelmű 273 halott ! na ez már nem igaz , mert csak addig a napig ! de mi van azokkal akik még 20 után fognak meghalni , a 20 án 19 én 18 án stb beadott vakcináktól .. ???
Jómagam a wikipedián megjelenő táblázatból készítettem grafikont. Nem tudom, hogy lehetne ide belinkelni. A napi friss eseteket vetettem össze a frissen beoltottak számával. Döbbenetesen illeszkedik a két görbe a fennt említett 7-8-9 napos csúszással. Már simán megjósolom, kb. milyen napi adatokkal fognak jelentkezni. 🙂 Az egész valójában 2. hullám (első szerintem nem volt) lecsengőben van, melyet szerintem annak köszönhetünk, hogy az időseket már beoltották s a fiatalabb korosztály talán jobban tolerálja a vakcinát.
Ha mondjuk placebot kapott az oltottak fele, akkor a hét napon belül kimutatott halálesetek számát nem kellene duplázni?