Ha az oltottság ellenjavalt.

Alkotmánybíróság

1535 Budapest, Pf. 773.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott,…………………………………………………………………………………………………………………………………. (lakcím………………………………………………………………………………………………………………, születési helye és ideje……………………………………………………….., anyja neve……………………………………………………….] a továbbiakban: Panaszos) az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) alapján

alkotmányjogi panasszal

fordulok a tisztelt Alkotmánybírósághoz.

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1/A. § és 2/A. §-ainak, valamint az ezekhez kapcsolódó, a védettségüket igazolni nem képes személyeket hátrányosan megkülönböztető 6. § (2b) bekezdésének és (2d) a) pontjának, 8. § (4a) a) pontjának és (7b) bekezdésének, 10. § (6) bekezdésének és (7) a) pontjának, 12. § (4c) a) és (4d) a) pontjainak alaptörvény-ellenességét és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg azokat, figyelemmel arra, hogy a Rendelet ezen rendelkezései közvetlen hatályosulásuk folytán sértik az Alaptörvény XV.  (1) bekezdésében meghatározott, törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogomat, mivel az Alaptörvény XV. (2) bekezdésébe ütköző módon hátrányosan megkülönböztetnek. Az alapjogsérelem a Rendelet hatályba lépésétől, 2021. május 1-től a jelen panasz benyújtásának napjáig a Rendelet rendelkezéseinek közvetlen hatályosulása folytán folyamatosan fennáll.

I. A TÉNYÁLLÁS

2020. november 4. napjától kezdődő hatállyal a Kormány a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel a SARS-CoV-2 koronavírus járványra tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

2020. május 1. napjától kezdődő hatállyal a Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 51/A. §-ban kapott felhatalmazás alapján megalkotott Rendeletet, a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelettel akként módosította, hogy a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: védettségi igazolvány) rendelkező és az azzal nem rendelkező személyeket eltérő jogok illetik.

II. AZ INDÍTVÁNYOZÁSI JOGOSULTSÁG ALÁTÁMASZTÁSA

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

[Érintettség]

A Panaszost közvetlenül érinti a Rendelet alaptörvény-ellenessége: a jogszabály vele szemben közvetlen hatályosul, annak megszegése esetén a jogkövetkezmények alkalmazandóak. A Panaszos emellett nem csupán közvetlenül, hanem aktuálisan is érintett, mivel a védőoltás felvétele számára ellenjavallt, ezért a Rendeletben meghatározott védettség igazolására egészségügyi okból nem képes.

[Jogszabály hatályosulása folytán bekövetkezett jogsérelem]

A Panaszos 2021. május. 1. napjától a jelen Panasz beadásának napjáig mindvégig el van zárva a Rendeletben meghatározott védettség igazolásához fűződő jogok gyakorlásának lehetőségétől. A Panaszos törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogának sérelmét és hátrányos megkülönböztetését közvetlenül a Rendelet állítja fel. A Rendelet hatálya alatt a hatóságok alkalmazzák az alaptörvény-ellenes jogszabályt, a jogsértést azonban nem az egyes egyedi ügyekben hozott bírósági döntések, hanem közvetlenül a jogszabály valósítja meg.

A Panaszos jogfosztottsága a Rendelet hivatkozott rendelkezéseinek hatályba lépésével közvetlenül, azonnal, bírói döntés nélkül bekövetkezett mindvégig folyamatosan fennáll.

[Nincs jogorvoslati eljárás]

A Rendelet nem egyszeri, hanem tartósan fennálló, súlyos alapjogsérelmet valósít meg, amellyel szemben az alkotmányjogi panaszon kívül nincs semmilyen jogorvoslati lehetőség.

[A jogérvényesítési határidő megtartottsága]

Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani. A Rendelet panaszolt rendelkezései 2021. május 1-jén léptek hatályba, a Rendelet hatályba lépésétől számított 180 nap 2021. október 28-án jár le, így a Panaszos jelen indítványát az alkotmányjogi panasz benyújtására rendelkezésre álló jogérvényesítési határidőn belül terjesztette elő.

III. A PANASZ TARTALMI ALAPÚ BEFOGADHATÓSÁGÁNAK MEGALAPOZÁSA

Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság a panaszt akkor fogadja be, ha annak tárgya bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés. A jelen Panasz befogadhatóságát a Panaszos alapjogsérelme alapozza meg. Figyelemmel azonban arra, hogy az az Abtv. 26. § (2) bekezdésén alapszik, az alaptörvény-ellenesség nem valamely bírói döntést befolyásolja érdemben, hanem a Panaszos hátrányos megkülönböztetése alapján a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó jogának érvényesülését.

IV. AZ ALAPTÖRVÉNY-ELLENESSÉG ALÁTÁMASZTÁSA

IV.1. Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése

A Rendelet jelen indítvánnyal kifogásolt rendelkezései a Panaszosnak az Alaptörvény XV. (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez fűződő jogát sértik. A Rendelet egyúttal az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütköző módon hátrányosan megkülönbözteti azokat, akik önszándékuktól független, egészségügyi okból nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal.

IV.2. A jogkorlátozás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik

Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” Az Alkotmánybíróság gyakorlatában valamely megkülönböztetés alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából egymással összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy az szükséges, arányos és ésszerű alkotmányos indokon alapulna.

A Rendelet diszkriminatív, mert aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik saját döntési szándékuktól függetlenül, egészségügyi okból – mivel a beoltásuk orvosszakmai okból ellenjavallt – nem képesek védettségük igazolására. A Kormány tájékoztatója szerint az ellenjavallt az oltás a következő esetekben: Akut lázas betegség  Várandósság  A beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció  Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl.penicillin) vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció  A 18 év alatti életkor.

(forrás: https://koronavirus.gov.hu/sites/default/files/sites/default/files/imce/vedooltas_kisokos.pdf)

A megkülönböztetés továbbá ésszerűtlen is, mert nem az egészségügyi állapot (kialakult védettség) alapján tesz különbséget emberek csoportjai között, hanem a védettségi igazolvány birtoka alapján, miközben az oltottság és különösen – az oltási protokoll alapján már a védettség kialakulását megelőzően kiadott – védettségi igazolvány nem garantálja a védettség kialakulását azoknál sem, akik a Rendelet szerint a védettségüket igazolni képesek.

„A legtöbb alapjogsértés vizsgálható tehát az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján, mivel eszerint az alapjogokat mindenféle faji, szín szerinti, nemi, fogyatékossság szerinti, nyelvi, vallási, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül biztosítani kell mindenkinek. Az alapjogok esetében ugyanakkor az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogi teszt a mérvadó a korlátozhatóságuk tekintetében, és elsődlegesen az garantálja, hogy az alapjogok biztosításában ne lehessen ilyen megkülönböztetést alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy nem fogadható el szükségesnek olyan alkotmányos cél, amely diszkriminációt valósít meg, és arányosnak az olyan korlátozás, amely diszkriminatív helyzetet eredményez.” (6/2018. (VI. 27.) AB határozat)

Tekintettel arra, hogy a Rendelet rendelkezései aránytalan és ésszerűtlen, ezért Alaptörvénybe ütköző, hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek, az ez alapján hatályba lépő jogkorlátozások sértik a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó alapjogot.

V. AZ INDÍTVÁNY

A fentiekben kifejtettek alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, a 24. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Rendelet  1/A. § és 2/A. §-ainak, valamint az ezekhez kapcsolódó, a védettségüket igazolni nem képes személyeket hátrányosan megkülönböztető 6. § (2b) bekezdésének és (2d) a) pontjának, 8. § (4a) a) pontjának és (7b) bekezdésének, 10. § (6) bekezdésének és (7) a) pontjának, 12. § (4c) a) és (4d) a) pontjainak alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.

Kelt: ________________

_______________________

Panaszos

Alulírott az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére,[1] valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi

jognyilatkozatot

teszem:

Kijelentem, hogy a jelen alkotmánybírósági panasz indítványommal összefüggésben nevem nyilvánosságra hozatalához

hozzájárulok / nem járulok hozzá*.

(*a megfelelő rész aláhúzandó)

Kelt:

Név:

Lakcím:

Aláírás: ………………………………………………..

[1]

                        [1] Az Abtv. 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Ügyrend 36. § (2) bekezdésére és 56. § (1)–(2) bekezdéseire tekintettel az Abtv. 26–27. §-ai alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem (tehát az ügy) lényegét az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi. Az indítványban szereplő személyes adatokat az Alkotmánybíróság csak akkor teszi közzé, ha ahhoz az indítványozó, illetve az érintett kifejezetten hozzájárul. Ez a pont alatt tehát az indítványozónak erről kell nyilatkoznia. Abban az esetben, ha az indítványozó nem járul hozzá a személyes adatai közzétételéhez, vagy ebben a kérdésben nem nyilatkozik, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági kérelem lényegét ezen adatok törlése mellett teszi közzé. Az indítványozó hozzájáruló nyilatkozata esetén az Alkotmánybíróság csak az indítványozó nevét teszi közzé az ügy lényegének ismertetésekor, az indítványozó ezen túli további személyes adatait, valamint más személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat az indítványból felismerhetetlenné teszi. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az érintett hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozhatja a közérdekből nyilvános adatokat, valamint a jogi képviselő nevét. Az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényege – a nyilatkozat függvényében az indítványban foglalt, a személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlése (anonimizálás) mellett – az indítvány másolatának a közzétételével is történhet.A fentiek megfelelően vonatkoznak az eljárás során az Alkotmánybírósághozközfeladatot ellátó szervek, illetve más személyek által megküldött véleményben,továbbá a szakértői véleményben és az Alkotmánybíróság által az ügyben hozott döntésben szereplő személyes adatokra is. Fentiek értelmében az indítványozónak az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy személyes adatai (neve) közzétételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat hiányában az Alkotmánybíróság azt feltételezi, hogy a indítványozó (az érintett) a személyes adatai (neve) közzétételéhez nem járult hozzá. Az ügy elintézését egyébként semmilyen módon nem befolyásolja vagy hátráltatja, ha az indítványozó ebben a kérdésben nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a személyes adatai (neve) nyilvánosságra hozatalához.