Megbízhatunk-e Kongó Ebola-adataiban, amelyekre milliárdos finanszírozási igényeket alapoznak?
Miközben az Egyesült Államok több mint 1,4 milliárd dollárnyi további finanszírozást készül kérni a Kongói Demokratikus Köztársaság ebolahelyzetének kezelésére, már a kezdetektől két súlyos kérdést kell feltenni a csalással kapcsolatban.
Az első kérdés az, hogy a beérkező pénz mekkora része veszik el a segélyezési tevékenység keretében a korrupció és a haszonszerzés miatt.
A második, ennél is fontosabb kérdés az, hogy mekkora mértékű csalást követnek el már a finanszírozás megszerzése érdekében, beleértve azt is, hogy a hivatalos esetszámokat, halálozási adatokat és a gyors terjedésre vonatkozó állításokat felfújják vagy manipulálják-e annak igazolására, hogy indokoltak a kért hatalmas összegek.
Ez a kérdés különösen jelentős annak fényében, hogy az amerikai hadsereg lektorált publikációban megerősítette: az Ebola PCR-tesztek – amelyeket a fertőzésszámok „megerősítésére” használnak – ugyanazon emberi minták esetében is egymásnak ellentmondó eredményeket adhatnak.
Ráadásul a PCR-primerek és próbák genetikai szekvenciasorrendjét sem a gyártó, sem a vizsgálatot végző személy nem ellenőrzi, ami kérdéseket vet fel a pontossággal kapcsolatban, valamint azzal kapcsolatban, hogy a tesztek milyen könnyen adhatnak hamis eredményeket vagy manipulálhatók.
Kongó közelmúltbeli történelme miatt mindkét kérdés megkerülhetetlen.
Mivel végső soron az amerikai adófizetőket kérik arra, hogy finanszírozzák mindezt, nem érdemelnek egyenes és őszinte válaszokat?
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma már több mint 270 millió dollár közvetlen támogatást jelentett be az ebola elleni intézkedésekre.
A CDC már 107 millió dollár sürgősségi finanszírozást aktivált az Ebola elleni válaszlépések támogatására.
Mindez úgy történik, hogy az Egyesült Államok egyúttal olyan funkciónyeréses (gain-of-function) kísérleteket is finanszíroz, amelyek gyógyszerekkel szemben ellenálló mutáns Ebola-vírusokat hoznak létre.
Egy ország, amely évente 10–15 milliárd dollárt veszít csalások miatt
2015-ben Joseph Kabila elnök korrupcióellenes tanácsadója nyilvánosan kijelentette, hogy Kongó évente 10–15 milliárd dollárt veszít csalások, adóelkerülés és pénzszivárgás miatt – ez az összeg akkoriban megközelítette a nemzeti költségvetés kétszeresét.
Azt mondta, hogy a probléma a kormányzat legmagasabb szintjein is jelen van.
Ez a rendszerszintű korrupció évek óta fennáll.
Az „Ebola-üzlet” előzménye
A feltételezett 2018–2020-as ebolajárvány idején a több százmillió dollárnyi támogatás beáramlása létrehozta azt, amit sok helyi szereplő nyíltan „Ebola-üzletnek” nevezett.
Vizsgálatok dokumentálták a felfújt szerződéseket, a visszaosztásokat, a biztonsági erőknek fizetett eltúlzott napidíjakat és más hasonló konstrukciókat.
Egyes közösségek és a védekezésben részt vevők úgy vélték, hogy bizonyos szereplőknek anyagi érdekük fűződött a válság elhúzódásához, mert ez biztosította a pénz folyamatos beáramlását.
Az egészségügyi dolgozók elleni támadásokat részben ez a felfogás táplálta.
Az ENSZ megbízásából készült felülvizsgálat arra figyelmeztetett, hogy ezek a gyakorlatok károsítani fogják a jövőbeli segélyezési erőfeszítéseket.
A jelenlegi adatok és a finanszírozási kérelem
A hatóságok jelenleg jelentős ebolajárványról számolnak be.
Állításuk szerint a járvány gyorsan terjed, a hivatalos adatok szerint május közepe óta jóval több mint 1000 megerősített esetet és több száz halálesetet regisztráltak.
Ezeket a számokat sürgős, nagyszabású nemzetközi finanszírozás igazolására használják fel, beleértve a Kongresszustól most kért több mint 1,4 milliárd dollárt is.
A központi kérdés a következő: mennyire lehet megbízni ezekben a számokban?
Amikor egy országról dokumentált, hogy évente 10–15 milliárd dollárt veszít csalások miatt, és amikor az előző ebolaválasz során egyértelműen kialakult az úgynevezett „Ebola-üzlet”, amelyben pénzügyi ösztönzők léteztek a válság fenntartására, logikus feltenni a kérdést, hogy a jelenlegi esetszámok és a terjedés gyorsaságára vonatkozó állítások teljes mértékben pontosak-e, vagy eltúlozzák őket annak érdekében, hogy újabb milliárdos támogatásokat vonzzanak.
Egyetlen független vizsgálat sem bizonyította eddig, hogy a 2026-os adatok hamisak vagy jelentős mértékben felfújtak.
Ugyanakkor nem hoztak nyilvánosságra olyan átlátható, független ellenőrzést sem, amely kizárná az ésszerű kételyt egy olyan környezetben, ahol a csalás régóta rendszerszintű jelenség, és ahol a jelentős finanszírozás erőteljes ösztönzőket teremt.
A két kérdés, amely választ követel
- A kért finanszírozásból mennyi vész el visszaosztások, felfújt szerződések és haszonszerzés miatt, miután a pénz megérkezik Kongóba?
- És mennyiben maga a hivatalos járványnarratíva – beleértve a finanszírozás igazolására használt esetszámokat is – egy olyan csalás eredménye, amelynek célja e támogatások megszerzése?
Ezek nem jelentéktelen aggályok.
A kérdés lényege az, hogy a válság mértéke és a kért finanszírozás nagysága megbízható információkon alapul-e, vagy ugyanazokon a manipulációs mintázatokon, amelyek korábban is megfigyelhetők voltak.
Amíg nem történik meg a számok erőteljes, független ellenőrzése, valamint nem vezetnek be hatékony biztosítékokat mindkét típusú csalás ellen, addig a Kongó Ebola-adataival kapcsolatos szkepticizmus – vagyis az a kérdés, hogy mennyi valós belőlük, és mennyit alakítottak a finanszírozás megszerzése érdekében – nemcsak indokolt, hanem szükséges is.
Az „ebola-üzlet” története és az évi 10–15 milliárd dolláros csalás fényében minden más csupán a felügyelet súlyos kudarcának minősül.
Fordítva Jon Fleetwood írásából
Az euro bevezetéséhez (30:43 „elveszik a pénzügyi önállóságunkat az euro bevezetésével és még egy jó nagyot kaszálnak is rajtunk azonnal … folyamatosan kaszálnak”.. utána pedig a nemzeti pénz hajóra szállás és a globális pénz hajóra szállás példa összehasonlítás nagyon jó)
31:42 „a dollár magánpénz, az euro fabatka, semmit sem ér” (a dollár függvénye)
https://magyarjelen.hu/video/32180-mitol-fel-magyar
Hogyan lett beárazva a pénz? Valójában a mai napig ezen az elven lehet beárazva, de ez a mód szerintem a közgazdászok előtt se ismert.
A Nemzeti pénz című könyv 322. oldalán van pár sor arról, hogy az ősi Mezopotámiában az állami pénzkibocsátás mellett gabonamag alapú kölcsönzés volt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_p%C3%A9nz_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Arról szintén olvashatunk, hogy például az egy font ezüst a görögöknél is használt volt, a pontos mértéke ismert, 436 gramm, ami 60-nal osztva megadta a sékelt, ami 180 búzaszemmel volt egyenlő. Vagyis az alapélelmiszer, a búzaszem súlya számított a pénz mögötti értéknek.
Amikor a világdevizáról beszélünk, akkor nézzük meg, hogyan lehet az árfolyamot meghatározni akkor, ha nem egy magánpénz van, hanem több, államonként.
A búza ezermagtömege 40-65 g közötti.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ezermagt%C3%B6meg
A 180 búzaszem súlya, 7,266 gramm. 1000 szem súlya a sékel szempontjából 40 gr.
Mi még 7,3 gr? Az L-es nagy tojás. (Vagyis 1 sékel = 1 tojás=180 szem búza=7,3 gr.)
Innen pedig már tudhatjuk, hogy ez a két kiindulás volt a pénzérmék súlya és a pénzérmére írt pénzérték egyenérték meghatározás alapja. Szerintem minden egyéb élelmiszer alapja is ez volt. A mérleg egyik serpenyőjébe tették a pénzt, a másikba a terméket. Amikor valaki disznót vagy csirkét vásárolt, akkor összehasonlították a súlyát, és az adta meg a csere alapját. Egy csirke ára búzában annyi, amennyi a súlya búzában, ha nem használunk pénzt, csak cserélünk. Vagyis 1,2 kg élő csirke ára = 1,2 kg búza ára. De nem cipelünk sose magunkkal annyi pénzt, amilyen súlyú élelmet szeretnénk vásárolni. Ha ökröt vennénk, ökörnyi pénzünk kell legyen, ha nem tudunk egyéb állatot adni cserébe. A bika a gazdagság!
A mai világban a feldolgozottságot, a szolgáltatási díjat mindenhez hozzá kell számolni.
Hogyan lehetett átszámolva a napidíj, óradíj, a minimálbér ebből? Vagy csak egy pár cipő ára?
Mennyit eszik gramm súlyban egy nap egy ember? Mondjuk legyen 10 dkg kenyér és 10 dkg feltét reggelire, 15 dkg ebéd és 15 dkg vacsora. Fél kiló élelem, évi 365 nappal éves szintre átszámítva egy főre 182 500 gramm (0,1825 tonna). A világ lakosságát tekintve ez 8,3 milliárd fővel számolva 1 514 750 000 tonna élelmet igényelne(ha aranypénzben néznénk, akkor 1515 millió tonna arany kellene fedezetnek ehhez világszinten), és ha csak búzát ehetnénk, teljesen kiőrölve, akkor 2025-ben minden második ember éhezhetett volna. (2025-ben a világ búzatermelése 809,7 millió tonna volt. https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/109431-vilagpiaci-kitekintes-gabonapiaci-elorejelzes-2025-oktober )
Tehát 1 napi élelem az 500 gramm, és ennek megszerzéséhez el kell kérni 500 grammnyi érmét. A napidíj 68,5 sékel a példában.
Mi van akkor, ha például cipőt nem tud a búzatermelő nép előállítani, és a szomszéd országból kell megvenni, ahol azonos súlyú, de más beltartalmú pénz van, és a pénzek nem egymás függvényei? Az egyik országban az 1 grammnyi pénz aranyból van, a másik országban pedig csak 1 grammnyi fabatkát kapunk 1 gramm élelemért. Én a cserearányhoz mindent átszámítanék búzára. Amíg a pénz azonos minőségű fémpénz, akkor a súlyuk alapján cserélhetőek. Ha viszont nem, akkor a pénz pont nem cserélhető, hiszen az csak az országon belül érvényes.
Az éves deviza egyenleget a következő évi termésből (élelem, búza) egyenlíteném ki, átadva a másik országnak természetben, feltéve, hogy az árazás minden országban élelmiszer alapú.
Ezért fontos egyrészt minden országnak az élelmiszeripari önellátása, az alapvető feldolgozóipara, és a saját pénze. A semmi nem pénz, digitálisan sem.
Ha euro lenne, az most a fabatka, és így euroban sose lenne egészségesen összemérhető két ország valós teljesítménye. Az euro csak spekulációra van használva a másik fabatka(forint) ellenében.
Mert valójában a világon mindenkinek a napi fél kilónyi betevőt kell megkapnia, úgy, hogy ezért megdolgozik.
https://huntv.info/video/halalos-itelet/
A szavazósdi képmutatáshoz csak annyit tennék hozzá, hogy a “szavazók” nem indokolják a döntésüket. Az indoklás az euro bevezetése mellett elképzelésem szerint a: mert csak a “Józsi bácsi azt mondta” egybites séma lehet.
A covid alatt mindenki a saját bőrén megtapasztalhatta, hogy a szomszéd néninél nincs ott a bölcsek köve, hiszen semmi józan paraszti gondolkodáson (tapasztalaton, példákon), se bizonyítékokon alapuló érvet nem tud felmutatni az oltás elvárásának véleménye mellett.
A “szavazók” tanulnak-e egyáltalán valamiből?
Egy olyan név szerinti (nem titkos!) papír alapú népszavazást írnék ki, amiből a névvel és egyéb azonosítóval ellátott szavazólapon a válasz igen/nem lehetőség alatt ki kell választani előre megadott indoklásokat, vagy be kell írni egy db szabad indoklást.
Az a szavazat érvénytelen, ahol, az EU csatlakozás esetét példának véve, az igen alatt az áll indoklásnak, hogy azért igen, mert cukrászdát lehet majd nyitni Bécsben (a cukrászda piac ott telített, azonosak a termékek és nincs is felesleges magyar cukrász-> a gyrosos (új termék) piaca is először a bevándorló). Tehát az igen+kamu szlogen érv választás együtt érvénytelen szavazatot eredményez.
Aki pedig érvénytelenül szavaz, az legközelebb nem szavazhat. A részvétel viszont számítana, mert aki el sem megy, ebben az esetben eleve érvénytelen.
Rovásírás emlék is van a számoláshoz, búzakalász és mag rajzzal. Itt írtam le az alapokat:
https://orvosokatisztanlatasert.hu/tarsadalmi-parbeszed-az-alaptorveny-17-modositasarol/
100 szem búza a „semmiből”. Ez a pénzteremtési modell. Búzaszem fedezettel.
us- nulla (0)
tprus- 100=10 és 0-> ent és us
A modell elrontható, ha az első búzaszem ára 100 szemnyi hitelből van, és ha 100 búzaszem után még kamatot is „kell” fizetni.
De itt inkább a tizedes adófizetős modell érthető: angolból magyarra fordítva: 100 szemből 10 (ten) az adó és 90 szem a miénk (us), ami saját célra termelhető.
Aztán ebből a rendszerből általánosítva csak a számok maradtak, mivel nemcsak búzaszemben lehet számolni.
A rovás kovácsolás pedig lehet az írásbeli szerződés….
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCst-jodid és https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3d és https://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCst
Miért lehet ezüst-jodid a mű felhőben? Van egyáltalán ezüst-jodid a felhőben? Elvileg ez egy sárga por, ami vízben oldhatatlan. Fény hatására ezüstre és jódra bomlik. A jód elvileg szilárd állapotból azonnal elpárolog( 113,7 Celsius fokon!), de se fém ezüstöt, se szürke jód darabokat se látunk az esőben darabosan leesni. Ahhoz, hogy a jód oldódjon, folyékony legyen, egyéb vegyszerekkel való reagáltatás szükséges. A jód vízben alig oldódik. Darabos jód esőt kellene látnunk. Ezt nem látjuk. Az esőcsinálás hőmérsékletének a jód elpárolgásához el kell érni a 114 Celsiust.
Az ezüstöt a sósav, a salétromsav és a kénsav, a higany oldja vagy levegőn nátrium-cianid, és oldva a fehérjéket kicsapja. Ha savban oldott ezüst esik élőlényekre, az mindenre mérgező. Ez lehetséges. Eső után magukhoz kell térni a növényeknek.
A kifordított mikrohullásmú sütő a sokG, és ez ellen kell tiltakozni. Ahol lakom, ott nincs HAARP, de nagyon sok antenna van. Az extra meleg is a sokG bekapcsolása óta van. Lázas a természet, lázad a mesterségs elektromágnesesség ellen. Hiába TABU a sokG kikapcsolása.
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1that%C3%B3_spektrum
Az utolsó 8 percet hallgattam meg.
https://magyarjelen.hu/video/32320-idojaras-manipulacio-a-konteosoknak-lett-igaza–ertsey-attila-a-rajtunk-mulikban
Ez az adás számomra maga a konteó, EA pedig az igazat meg nem mondó ember. Az MH-nak vége.
Az előző kommentemben a TABU-hoz kiegészítés:
Mire jó a sokG üzlete? A digitális rabszolgaság bevezetéséhez, amit a DS Kína is, és a DS USA is meg akar valósítani. Mindkét verzió rossz. A digitális rabszolgaság önmagában elfogadhatatlan.
Mindenki, aki egyetért a sokG működtetésével azt szeretné valójában, hogy rajta kívül mindenki más legyen a digitális rabszolga, miközben mobiltelefont használ, és foggal -körömmel rgaszkodik a sátánista önpusztítás rendszeréhez.
Az MH nem tiltakozik a sokG ellen, pedig napi szinten kellene, sőt tiltakozás helyett ezen oldal DS megmondóemberét (EA) futtatja.
Az egy lehetőség, hogy megszűnik az MH, az alapítványa, jogutód nélkül, üres kasszával, és alakul egy új “nemzeti” párt. Kockázata az, hogy alkut köt a sátánnal, és onnantól már nem lesz nemzeti, hanem sátáni. Egyébként ma is alkukötés látszik, abból, hogy ki a “megmondó” (EA), tehát szerintem már most se nemzetiek. MH-ba belépés, vagy egy új “nemzeti” pártba való belépés helyett az lenne tisztességes, ha a Szent Korona államigazgatási rendszerébe lépnénk vissza, és az MH ezen munkálkodna, majd feloszlana. Ha a magyar nemzetet, hazát szolgálják. De mintha az érezhető alku alapján mégse a haza lenne mindenek felett. Hanem a sátán.