Számos, a kötelező oltási rendszer részeként beadott vakcina soha nem esett át olyan vizsgálatokon, amelyek a tudományos kutatás aranystandardjának számítanak.
A részletes elemzés megtekinthető: https://karikor.substack.com/p/a-biztonsag-illuzioja-teteles-elemzes
A probléma gyökere a helyes kontrollcsoport hiánya. Az ideális vizsgálatban a vakcinát egy teljesen ártalmatlan anyaggal (placebóval) hasonlítják össze. A gyakorlatban azonban ehelyett gyakran más, már ismert vakcinákat vagy olyan oldatokat használnak, amelyek maguk is tartalmaznak aktív összetevőket. Ez a gyakorlat lehetetlenné teszi annak felmérését, hogy maguk a vakcinák milyen hosszú távú kockázatokat hordoznak.
Például egyes vakcináknál a kontrollcsoport nem sós oldatot, hanem olyan segédanyagokat kapott, amelyek immunválaszt váltanak ki, vagy akár antibiotikumot tartalmaztak. Más esetekben az újabb vakcinákat kizárólag a régebbi verzióikhoz hasonlították, egy olyan “biztonsági láncolatot” teremtve, amelynek az alapját képező terméket soha nem tesztelték függetlenül.
Ezen felül számos vizsgálat megfigyelési ideje rendkívül rövid – akár csak néhány nap –, ami nem elegendő a késleltetett neurológiai vagy autoimmun reakciók felderítéséhez. Egy kivétel, ahol valódi placebo-kontrollos vizsgálatot végeztek, életveszélyes mellékhatást tárt fel, ami rávilágít arra, hogy a hagyományos módszerek milyen kockázatok rejtegetéséhez vezethetnek.
Ezek a tudományos hiányosságok alapvető etikai kérdéseket vetnek fel, különösen a kötelező oltásokkal kapcsolatban. A tájékozott beleegyezés alapfeltétele, hogy a szülők ismerjék a beavatkozás valódi kockázatait és előnyeit. Ha a biztonsági profil a megfelelő módszertan hiányában nem ismert, a kötelezővé tétel morális alapja megkérdőjeleződik. A tudományos átláthatóság és a szabad, tájékozott döntés lehetősége alapvető fontosságú a közegészségügyi bizalom megőrzése érdekében.