Dr. Kurt E. Müller interjú

Budapesti Nemzetközi Covid Konferencia

A konferencia célja, hogy a COVID áljárvány bukása után tovább ébressze az orvostársadalmat, az egészségügyi dolgozókat, a tudósokat és feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével megtalálhatjuk a kiutat a WHO és a gyógyszeripar diktatórikus, embertelen fojtásából.



Az 5. Budapesti Nemzetközi Covid Konferencia előadásai:
https://ujmok.hu/5-budapesti-nemzetkozi-covid-konferencia-2/


2 thoughts on “Dr. Kurt E. Müller interjú

  1. Szintén nem esett szó most sem az oltások betiltásáról, sem arról, hogy az oltás készletek tartalmát „hivatalosan” is megvizsgálják, még a lejárat miatti várható „megsemmisítés” előtt. Jó lenne tudni arról is, hogy prof. dr. Burkhardt patológiai munkásságát más folytatja-e, és milyen eredménnyel.
    Szó esik viszont újfajta „protokollok” kialakításáról. Az ember, a beteg élőlény nem sorolható be egyforma „gyógyítási” protokollok alá. Az új protokoll várhatóan ismét megbetegítő lehet, és új emberkísérlet. Az oltás egy olyan „protokoll gyógymód”, ami nem gyógymód, hanem megbetegítés, és minden fiolában más lehet, és van is. Milyen alapon lehetne gyógyítási protokollt kitalálni az oltottak kezelésére? Egy protokoll utáni protokollal? Ide is illik a sokféleségről szóló, eddig meg nem jelent előadás ajánlóm.

    https://www.bitchute.com/video/iWeqm2ElwKSq
    Dr.Tom Cowan Dissects Kevin McKernan | He Found a Viral Detection Kit For a Fictional Virus!
    Egy vadonatúj kritikai előadást hallgathatunk egy interjúról, amiben Eric Coppolino beszélget Kevin McKernan kutatóval a vírus létezésének igazolása kapcsán. A Bailey házaspár és Dr. Cowan az értelmezés közben sokszor elmosolyodik. A vírus létezés bizonygatása kabaré, és a mostani elemzésben az eddigi közröhejes pontok köre tovább bővül.
    Mit kellene találni Kevin McKernannak? Ha talál valamit, annak láthatónak kell lenni, olyannak, aminek szaga van, érezhető, tapintható, megkülönböztethető és leírható tulajdonságai vannak másokhoz képest és tesztelhető, vizsgálható. (Megj: Nem lényegtelen az sem, hogy a talált dolognak élőnek és szaporodónak kell lennie.)
    Mit talált? Azt mondja, hogy a szekvencia darabok, amiket találták, részei meglévő vírusnak, amihez lehet hasonlítani. Hogyan tudnak hasonlítani? Létezik egy mesterséges fehérje szekvencia darab és sorrend adatbázis, amit a világ minden labor adatbázisában meg lehet találni, és ez alapján fel lehet építeni tetszőleges fehérjesorrendeket az apróbb fehérjedarabokból bármelyik helyen a világon. Semmi meglepő nincs abban, ha a WW-t gyártók a gyáraikat elterjesztik a világon. Akkor mindenhol látható lesz az utakon a WW recept szerint összeszerelt járműve. (Megj: Csakhogy a természetben a fehérjék nem a már szétesett halott darabokból állnak össze utólag élővé egy lépésben varázsütésre.)
    A szekvencia a félrevezetés része. Az egész darab részecskét, az egész szekvenciát nem találták meg soha, amire lehetne hivatkozni. Nincs ilyen referencia. Nem lehet arra hivatkozni, hogy valaminek van egy része, ha a valami soha nem volt. (Megj: A szekvencia egyformaság is a félrevezetés része. Elhangzik, hogy a természetes fehérjék időben változnak, ezért elég furcsa azonos fehérjéket találni hirtelen. Ha mégse találnak, csak kevésbé azonosat, annak elfedésére vannak a tesztelési küszöbök. Ha véletlenül valaki az egyformaságról be akarja magyarázni nekünk, hogy az természetes, abban biztosak lehetünk, hogy ekkor nekünk nagyot hazudnak.)
    A vírus megjelenés összekeverése a bomló sejttel is a félrevezetés része. A sejtek szétesését egy szétesést előidéző folyamattal lehet előidézni, bármilyen állományból kiindulva. McKernan a szétesett anyagra próbálja ráfogni, hogy exoszóma, pedig amiről beszél, az ugyanolyan sejttörmelék, mint a bármilyen más állományból keletkező sejttörmelék, ami pusztulási következmény.
    Azon is csak nevetni lehet, amikor 23:03-nál elhangzik: „one is look like a virus you know about” (olyan, mint egy ismert vírus (kieg: darabja) ). „Nyilván rá van írva a kimutatott halott szekvenciára, hogy én „abból” a vírusból vagyok.” Abból, amire 10 évvel korábban rámondta valaki, hogy „ez is hasonlít egy fehérjére, amire azt mondták, hogy egy vírusból van”. Alaptalanok a diktátumok. (Megj: Valójában semmilyen darab nem azonos egy másikkal, mert nem is lehet.) Amikor pedig Dr. Cowanból akarunk mintát venni, akkor nem millió más mintából akarjuk kiválasztani, hogy melyik az övé. (Megj: Azt is csak onnan tudjuk, hogy az övé, hogy ő a forrás. A következő tőle vett minta másmilyen lesz, mert közben változik a fehérje. A mai fehérje nem azonos a „tegnapi” fehérjével. A mai vér nem azonos a tegnapi vérrel stb.) Ha e-colit készülnek vizsgálni a kutatók, akkor használatba vesznek egy már megtisztított e-coli kultúrát, és nem mennek oda egy kutyához, hogy adjon anyagot (dog poop-ot), amiben mindenféle egyéb összetevő is van. A szomszédok ezer kutyája ha azonos kimenetet, bomlástermék darabokat produkál, az csak annyit jelent, hogy azonos ételt ehettek…Ha valaki már szétszedett apróbb részeket kap, molekulára bontva, azt tudják csak megállapítani egy anyagról, hogy például van benne foszfor. De azt nem mondhatják, hogy megtalálták Dr. Cowant. Csak annyi mondható meg, hogy adott anyag adott esetben melyik kutyából van. Ennél többet nem lehet állítani. (Megj: „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni” Hérakleitosz megállapítása valójában mindenre igaz.)
    Lelepleződik a kutatási kép készítési technika is, amikor független elektronmikroszkóp van használva. Független szemmel nézve nem láthatók olyan fehérje darabka képek, amikre olyan kutatási hivatkozás történik, amiben mintha látható lenne vírus. Nem is történik ezekkel a vizsgált anyagokkal patogenitás vizsgálat.
    A méretekre való hivatkozás hazugságáról: Létezhet olyan a világon, hogy valami olyan kicsi, amit nem lehet a mai technikával elkülönítve kimutatni. De a vírus kimutatás kérdése nem technikai probléma. Amikor azt mondják, hogy 10 millió van belőle a tüsszentésben (Sarc-Cov-2 esetén 200 millió db/tüsszentés a mese) és ez igaz lenne, látható és megszámolható lenne a tüsszentésből, lenne vizsgálható mérete. Összehasonlítva az inzulinnal, ami szintén egy kivont fehérje, legalábbis ezt állítják, az inzulin izolált, vagyis méretezhető, és adagolható, pedig nem is látták az eredeti anyag kivonását, tisztítását. Mégis van egy előállítható, standard anyag használatban ilyen magyarázattal. A 38.-ik percnél látható a „tisztított HIV vírusdarabok” képe. Látható egy véletlenszerűen kiválasztott, elszórt, nem összefüggő pötty halmaz egy képen. A fehérje sokkal kisebb, és kevésbé komplex kimutatható anyag, mint egy „vírus”, ami összetett fehérje, tehát nagyobb kell legyen az egyszerű fehérjéknél. A fehérje struktúrák bár kicsik, de nagyon könnyű őket megtalálni.
    Mi a covid? See (C betű kiejtve/ nézd/értsd/fogd fel) a sheep(ovid-latin) surrender(19, a megadás száma). Vagyis „Íme(lásd) a birka megadása”. „Tudományosan” pedig a szintetizált szekvenciát kellene egy sejtbe injekciózni, ami ezután vírusokat fog kibocsátani. De valójában mit csinálnak, amit le is írnak: egy sejtkultúrát elpusztítanak, „összetörnek” (vagyis kicsapják a fehérjét) hozzáadott anyagokkal és olyan procedúrákkal, amitől bármilyen élő fehérje elpusztul (kicsapódik). Erre mondják azt, hogy új vírust csináltak, ami kijött a sejtből. Ez tudományos fantázia. Ez felháborító állítás. Onnantól kezdve, ha valaki elfogadja, hogy egy fehérje darab a vírus, az utána tesztelhető. De az eredménynek nem lesz semmi értelme. Nem azt mutatja a teszt, hogy egy vírus darabja lett beazonosítva, hanem azt, hogy egy fehérje darab az egy darab fehérje. Azt is leírják a Sars-Cov 2 kimutatásánál, hogy amit kiinduláskor beletettek szekvenciát, azt utólag is megtalálták. (Megj: Ez nagyon furcsa, ugyanis a váladék machinációk során közben szét kellett volna esni, vagy eltűnni, megváltozni.) Dr. Cowan azt a példát teszi hozzá ehhez, hogy a narancsban eredetileg benne levő lé megvan utólag, miután kifacsarták a narancsot, de ez nem jelenti azt, hogy reprodukálódott, szaporodott és él a narancslé.
    (Megj: Ha lenne vírus, minden biológus/hozzáértő tudná pikk-pakk izolálni, és nemcsak papíron létezne, hanem a valóságban is, de ilyen nincs. Egyébként az is furcsa, hogy az élőlényeket élve tenyésztik, ahogy az e-colit is, élve szaporodnak. De a vírust sose sikerül szaporítani. A vírus mindig eltűnik(kihal …) és egy új verzióként születik újjá. Mutatja ez, hogy ez emberi számítástechnika. Egy normális élőlénynek nem kell kihalni, hanem túlélve szaporodik az adott fajta, és a fajtán belül természetesen soha nem lesz két egyforma példány. Ilyen az élet. A kihalt fajok pedig nem élednek újjá. Az érthető kamuzás, hogyha valamit nem tudnak élve szaporítani, mert nem is létezett soha, akkor rögtön ki kell halnia!) A szekvencia, ami élve nem szaporítható, az nem vírus, nem élőlény, az csak egy halott fehérje darab. A vírus replikáció az csak technika, az azonos vírus template, vírus sablon minta összeállítása. A vírusnak angolul proxy marker-ei vannak- ráruházott megjelölő tulajdonságai, nincsenek saját lényéből eredő természetes tulajdonságai. Ebből is látszik, hogy kitalált a dolog.
    Tisztában kell lennünk azzal is, hogy dr. Koch kísérletei anno abnormálisan, természetellenes módon történtek, horrorisztikusak voltak, de sose állította, hogy a baktériumok patogének. A fertőzéseket kimutató módszertanok teljes csalások. Az e-coli valós, de nem okoz betegséget. Ezzel a tisztánlátó orvosoknak is szembesülni kellene, és új irányt kellene velük kapcsolatban találni, még mindig a vírusokról beszélnek. A covid egy nagy lehetőség arra, hogy végre befejeződjön a kórokozó mese történet.

  2. Azon tűnődöm, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – szinte az összes ismerősöm oltott, akikről tudok, és “állítólag” mindenki jól van, csak az egyik mondta el a problémáját. Ez különös, nem? Félreértés ne essék, senkinek sem kívánok rosszat, sőt, de nehezen tudom elképzelni, hogy mindannyian placebót kaptak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük