Alapvető Jogok Biztosához panasz levél

A védettségi igazolással kapcsolatos megkülönböztetéssel szembeni panasz és kérelem

Alapvető Jogok Biztosa

részére

Budapest

Vértanúk tere 1.

1054

Tárgy: A védettségi igazolással kapcsolatos megkülönböztetéssel szembeni panasz és kérelem

A Magyar Közlönyben 2021.04.26.-án kihirdetésre került, illetve a záró rendelkezésekben foglaltak szerint a négymilliomodik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon hatályba lépett a Kormány 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról.

A 194/2021. (IV. 26) Korm rendelet szerint;

A most meghozott intézkedések a következők:

– a koronavírus ellen védett személyek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak számára több, eddig bezárt helyszín válik látogathatóvá;

– a megnyíló helyszíneken a koronavírus ellen védett személyek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak maszk viselésére nem kötelesek;

– a koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány bemutatásával történik, a védettség tényének ellenőrzése pedig a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának a feladata;

– a kijárási tilalom kezdetének időpontja este 11 óráról éjfélre módosul;

– az üzletekben este 11 óráig lehetséges a vásárlás;

– a vendéglátó üzletek 11 óráig tarthatnak nyitva, azok belső tere a koronavírus ellen védett személyeknek megnyílik, továbbá a szülők, családtagok a gyerekeket a vendéglátó üzletekbe magukkal vihetik;

– a vendéglátó üzletek belső tereiben a koronavírus ellen védett személyek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak a rendeletben meghatározott esetekben maszk viselésére nem kötelesek;

– a vendéglátó üzletek kerthelyiségeiben és teraszain továbbra sem kötelező a maszkviselés;

– a szállodákban ismét lehetséges a pihenés a koronavírus ellen védett személyek és gyermekeik részére;

– a 2020 novemberében bezárt szabadidős létesítmények (így különösen állatkertek, vadasparkok, múzeumok, színházak, mozik, könyvtárak) a koronavírus ellen védett személyeknek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúaknak újra látogathatóak;

– a koronavírus ellen védett személyek is látogathatják az uszodákat, az edző- és fitnesztermeket, sportlétesítményeket;

– a sportrendezvényeken és este 11 óráig a kulturális eseményeken részt vehetnek a koronavírus ellen védett személyek és a felügyeletük alatt lévő kiskorú nézők;

– a járvány elleni küzdelem azonban indokolja bizonyos védelmi intézkedések fenntartását, így egyes helyszíneken a védettséget nem szerzett dolgozók továbbra is maszkot viselnek;

– fennmaradnak a magán- és családi rendezvények tekintetében a 2020 novemberében elrendelt korlátozások;

– a közterületen, tömegközlekedésben, boltokban – ahol nem csak beoltott, vagy a fertőzésen átesett személyek tartózkodhatnak – a még be nem oltottak védelme érdekében továbbra is kötelező a maszkhasználat, továbbá kerülendő

A 194/2021. (IV. 26) Korm rendelet alkalmazásából eredő visszaélésekkel kapcsolatban az alábbi

p a n a s s z a l

kívánok élni az Alapvető Jogok Biztosa felé.

A rendelkezések bevezetése esetén az „oltatlanok” önrendelkezési joga és emberi méltósága is sérül, mert egészségi állapotuk, lelkiismereti szabadságuk alapján az Alaptörvényben mindenkit megillető alapjogaik kerültek korlátozásra, illetve korlátozást szenvednek szabad mozgásukban, cselekvésükben. Az állampolgárok személyes adatainak – ezen belül egészségügyi és genetikai adatainak – védelme sérül, illetve az adatok személyes és titkos jellege megszűnik. Jogsértések forrása a hatályosult rendelet, ahol helyiség üzemeltetők, szolgáltatást nyújtók, tehát konkrétabban a kereskedelmi egységek alkalmazottai személyes – egészségügyi és genetikai – adataikról faggatják a fogyasztókat, ezzel kimerítve esetlegesen az agresszív kereskedelmi gyakorlat törvényi tényállását a 194/2021. (IV. 26) Korm. rendelet által rájuk rótt kötelezettségek miatt.

Ezért, állampolgári jogom és kötelességem okán ezúton panaszt nyújtok be és kérem az Alapvető Jogok Biztosát, hogy tegye meg a kellő intézkedéseket az egyenlő bánásmód elvét, illetve személyes adatok védelmét, továbbá a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot súlyosan sértő szabályozás visszavonásának érdekében, továbbá kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapításának érdekében.

I N D O K O L Á S

„A pozitív diszkrimináció alkotmányosságának igazolásaként számos érvet szokás felhozni. Az egyik érv, hogy a szélsőségek kiegyenlítése megelőzi a konfliktusok kialakulását, illetve eszkalálódását, így hozzájárul a társadalmi harmónia megteremtéséhez. Másik érvként felmerülhet az is, hogy az egyenlő méltóság megkövetel egy minimális szociális egyenlőséget is, mert senki nem állíthatja őszintén, hogy a teljes esélytelenséggel jellemezhető helyzetben lévők (például a hajléktalanok) ugyanúgy képesek megőrizni önbecsülésüket és autonómiájukat, mint szerencsésebb társaik, az emberi méltóságnak ezek pedig szükséges feltételeit képezik. Egy harmadik megközelítés szerint a pozitív diszkrimináció alkotmányosan igazolt, ha bizonyított, hogy a társadalomban léteznek olyan szisztematikus diszkriminatív gyakorlatok, amelyek a polgárok meghatározott csoportjait közvetlenül vagy közvetve megakadályozzák alkotmányosan garantált jogaik egyenlő élvezetében.” (Győrfi Tamás — M. Tóth Balázs)

Jelen panasszal érintett pozitív diszkrimináció – tehát a védettségi igazolással rendelkezők – részére megengedőbb intézkedések megállapítása a fenti célok közül egyiket sem éri el. Éppen ellenkezőleg, társadalmim különbségeket teremt a közösségi terek, kereskedelmi egységek használata, fogyasztás, szolgáltatások igénybevétele terén.

Az Alkotmány Bíróság a 21/1990. (X. 4.) AB határozatban a pozitív diszkriminációval kapcsolatban leszögezte: „Bár a társadalmi egyenlőség, mint cél, mint társadalmi érdek, megelőzhet egyéni érdeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos jogai elé” (ABH 1990,73, 75.). Tehát még a társadalmi egyenlőséget célzó pozitív diszkrimináció sem sérthet alkotmányos alapjogokat.

Az Alaptörvény I. cikke előírja, hogy:

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható

Tehát az alapvető jog korlátozása csak a feltétlenül szükséges mértékben, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Jelen esetben azonban súlyosan sérül az alapvető jog lényeges tartalma.

Az Alaptörvény II. cikke szerint:

“Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

Az önrendelkezési jogot az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog tartalmi elemeként nevezte meg és a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát széles körű védelemben részesíti.

Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában az emberi méltósághoz való jogot (lásd Magyarország Alaptörvénye II. cikk), minden ember veleszületett jogaként, mint általános személyiségi jogot határozta meg. E szerint az emberi méltósághoz való jog, mint általános személyiségi jog olyan szubszidiárius jog, amely minden esetben felhívható az egyén autonómiájának védelmére, ha egyetlen más alapjogra sem lehetséges hivatkozni.

A testület gyakorlata szerint az általános személyiségi jog egyes összetevőiként a személyiség szabad kibontakoztatásának jogát, az önrendelkezési jogot, az általános cselekvési szabadságot és a magánszférához való jogot nevezte meg. E szerint az önrendelkezési jogot az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog tartalmi elemeként definiálta és széles körű védelemben részesíti, mint a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Az önrendelkezés joga tehát az emberi méltósághoz való jogból, mint anyajogból ered, amely abszolút jellegű, korlátozhatatlan és minden más jogot megelőző alapjog.

Az Alkotmánybíróság az általános személyiségi jog védelméből számos az önrendelkezési jog megnyilvánulási formáiként meghatározható egyéni jogot vezetett le, így különösen: a vérségi származás kiderítésének jogát, a névviseléshez való jogot, a felek perbeli önrendelkezésével kapcsolatos jogokat, a személyek saját testi integritásához fűződő jogát, az ellátás/kezelés visszautasításának jogát, de a testület gyakorlata alapján ide sorolható az ún. „titokszféra” védelme is. Mindezeken felül az önrendelkezés jogából vezette le az Alkotmánybíróság a házasságkötés szabadságához való jogot, melyet később kiterjesztett az élettársi kapcsolat létesítéséhez fűződő jogra is.

Kiemelést érdemel, hogy az Alkotmánybíróság szintén az önrendelkezési jogból vezette le és nevesítette az ún. egészségügyi önrendelkezési jogot, melyet tágabb kategóriaként határozott meg, mint az egészségügyi beavatkozások visszautasításához való jogot.

A panasszal érintett rendelet társadalmi egyenlőtlenséget teremt, alkotmányos alapjogai tekintetében korlátozza a védettségi igazolásuk – személyes, egészségügyi, vagy genetikai adatai – bemutatását megtagadó, vagy védettségi igazolással nem rendelkező állampolgárokat, ezzel olyan magatartásra szorítva őket, hogy igyekezzenek védettségi igazolást szerezni és megszüntetni a rendelettel teremtett társadalmi egyenlőtlenséget.

A fent taglalt önrendelkezési jogból eredően senkit semmilyen hátrány nem érhet, ha nem kíván olyan orvosi mintavételen, vagy gyógykezelésen részt venni, mely alapján védettségi igazolást nyerhet, ezáltal társadalmi hátrányát megszűntetheti.

Az Európa Tanács 2021. január 27-én elfogadott, 2361/2021 számú határozata az alábbiakat tartalmazza;

7.3.1 (A tagállamok és az Európai Unió feladata) annak biztosítása, hogy az állampolgárok tájékoztatást kapjanak arról, hogy az oltás nem kötelező, és senkire sem gyakorolnak nyomást politikai, társadalmi vagy egyéb módon, az oltás felvétele érdekében, ha ő maga nem akarja azt megtenni;

7.3.2 (A tagállamok és az Európai Unió feladata) annak biztosítása, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés az oltatlanság, illetve az esetleg egészségügyi kockázatok miatt vagy he nem akarja magát beoltani.

Európai Parlament 2021. április 29-én módosításokat fogadott el Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelethez. Ez az alábbiakat tartalmazza;

(26)  Meg kell akadályozni az olyan személyekkel szembeni mindennemű (közvetlen vagy közvetett) hátrányos megkülönböztetést, akiket például orvosi okok vagy amiatt nem oltanak be, mert nem tagjai a jelenleg oltott célcsoportnak, akik még nem kaptak lehetőséget az oltásra, vagy akik úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat, vagy akik számára – egyes korosztályokban, például a gyermekek esetében – még nem érhető el az oltás. Ezért az oltási igazolvány vagy egy konkrét oltóanyagot feltüntető oltási igazolvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, továbbá nem lehet előfeltétele az EU-n belüli szabad mozgásnak és a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások, például légijáratok, vonatok, távolsági buszok, kompok vagy egyéb közlekedési eszközök igénybevételének.

Az Európa Tanács tehát megerősítette azt az álláspontot, amelyet egyébként az Alkotmánybíróság az elmúlt évtizedekben sajátjának vallott és ennek megfelelő rendeletet készített elő az Európai Parlament is.

A rendelet a társadalmilag káros és az Európa Tanács 2361/2021 számú határozatát sértő pozitív diszkrimináción és az alkotmányos önrendelkezési jog és emberi méltósághoz való jog korlátozásán túl súlyosan sérti Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 (2016. április 27.) rendeletét (továbbiakban GDPR rendelet).

A GDPR rendelet meghatározza a személyes adatok körét, illetve meghatároz minősített személyes adatokat, továbbá a profilalkotás fogalmát is;

1. „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

13. „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

15. „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

4. „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

A védettségi igazolás a fenti fogalommeghatározás alapján egyértelműen egészségügyi adatot, illetve genetikai adatot testesít meg. Amennyiben a védettségi igazolás vakcina felvétele kapcsán kerül kiállításra, úgy egészségügyi adatnak minősül, amennyiben pozitív PCR tesztet követő karantén időszak után kerül kiállításra, illetve pozitív antigén tesztet követően kerül kiállításra, úgy egészségügyi és genetikai adat egyaránt.

A GDPR rendelet az ilyen adatok kezelését megtiltja, illetve jelentős közérdekhez köti;

9. cikk A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése

(1) A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.

i) az adatkezelés a népegészségügy területét érintő olyan közérdekből szükséges, mint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem vagy az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas színvonalának és biztonságának a biztosítása, és olyan uniós vagy tagállami jog alapján történik, amely megfelelő és konkrét intézkedésekről rendelkezik az érintett jogait és szabadságait védő garanciákra, és különösen a szakmai titoktartásra vonatkozóan;

A 194/2021. (IV. 26) Korm rendelet adatkezelési kötelezettséget keletkeztet a helyiség üzemeltetők, szolgáltatást nyújtók körében. A nevezettek a rendelet alkalmazása közben egy szállodai szobafoglalás kapcsán, vagy névre szóló mozijegy foglalás, akár éttermi asztalfoglalás során is „profilalkotást” fognak végezni, hiszen a fogyasztókat, vagy szolgáltatást igénybe vevőket egészségügyi, vagy genetikai adataik igazolására kérik fel, az adatokat pedig személyhez kötik. A GDPR rendelet az adatkezelést szigorú feltételekhez köti;

(45) Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.

…

(53) A különleges kategóriába tartozó, magasabb szintű védelmet igénylő személyes adatokat kizárólag abban az esetben lehet az egészséggel kapcsolatos célokból kezelni, ha az az említett céloknak a természetes személyek és a társadalom egészének érdekében történő eléréséhez szükséges,…

…

(71) Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló – akár intézkedést is magában foglaló – döntés hatálya, amely a rá vonatkozó egyes személyes jellemzők kiértékelésén alapul, és amely rá nézve joghatással jár vagy őt hasonlóan jelentős mértékben érinti, mint például egy online hitelkérelem automatikus elutasítása vagy emberi beavatkozás nélkül folytatott online munkaerő-toborzás. Ilyen adatkezelésnek minősül a „profilalkotás” is, vagyis a természetes személyekre vonatkozó személyes jellemzők bármilyen automatizált személyes adatok kezelése keretében történő kiértékelése, különösen az érintett munkahelyi teljesítményére, gazdasági helyzetére, egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körökre, megbízhatóságra vagy viselkedésre, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó jellemzők elemzésére és előrejelzésére, ha az az érintettre nézve joghatással jár vagy őt hasonlóan jelentős mértékben érinti.

…

(75) A természetes személyek jogait és szabadságait érintő – változó valószínűségű és súlyosságú – kockázatok származhatnak a személyes adatok kezeléséből, amelyek fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek, különösen, ha az adatkezelésből hátrányos megkülönböztetés, személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés, pénzügyi veszteség, a jó hírnév sérelme, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülése, az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása, vagy bármilyen egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány fakadhat; vagy ha az érintettek nem gyakorolhatják jogaikat és szabadságaikat, vagy nem rendelkezhetnek saját személyes adataik felett; vagy ha olyan személyes adatok kezelése történik, amelyek faji vagy etnikai származásra, vagy politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utalnak, valamint ha a kezelt adatok genetikai adatok, egészségügyi adatok vagy a szexuális életre, büntetőjogi felelősség megállapítására, illetve bűncselekményekre, vagy ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkoznak; vagy ha személyes jellemzők értékelésére, így különösen munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatos jellemzők, gazdasági helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák vagy érdeklődési körök, megbízhatóság vagy viselkedés, tartózkodási hely vagy mozgás elemzésére vagy előrejelzésére kerül sor személyes profil létrehozása vagy felhasználása céljából; vagy ha kiszolgáltatott személyek – különösen, ha gyermekek – személyes adatainak a kezelésére kerül sor; vagy ha az adatkezelés nagy mennyiségű személyes adat alapján zajlik, és nagyszámú érintettre terjed ki.

A 194/2021. (IV. 26) Korm rendelet esetében közérdekű feladatról, vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásáról nincs szó. A rendelet által a civil szféra, illetve a kereskedelem szereplőire – helyiség üzemeltetőkre és szolgáltatás nyújtókra – ruházott adatkezelői és profilalkotási kötelezettség jelentős adatvédelmi kockázatokat teremt, mely alkalmas hátrányos megkülönböztetésre – a védettségi igazolásukat, azaz egészségügyi és genetikai adataikat bemutatni nem kívánó, vagy ilyenekkel nem rendelkező polgárok esetében – , illetve jelentős gazdasági és szociális hátrány fakad, az eljárásokból, továbbá az érintettek nem gyakorolhatják jogaikat és szabadságaikat.

A 194/2021. (IV. 26) Korm rendelet ezen túlmenően olyan kereskedelmi gyakorlatokat honosít meg az érintett helyiségüzemeltetők és szolgáltatást nyújtók körében, mely törvényi tilalomba ütközik.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény a következőket tartalmazza;

8. § (1) Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt – pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással – akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén – az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

A 194/2021. (IV. 26) Korm rendelet kötelezése folytán jellemzően az éttermekben, illetve egyéb vendéglátói egységekben pszichés nyomásgyakorlás alatt a fogyasztók kénytelenek lesznek védett egészségügyi adatuk tekintetében nyilatkozni. A rendelet miatt kialakuló hátrányos megkülönböztetés folytán korlátozódik a fogyasztó árúval kapcsolatos választási szabadsága, illetve a fogyasztó olyan döntés meghozatalára kényszerülhet, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Ezen felül súlyosan sérül az emberi méltósághoz való jog is.

Minezek okán felhívom Önt, hogy járjon el a jogsértő intézkedés visszavonása érdekében és tiltsa el a helyiségüzemeltetőket, szolgáltatást nyújtókat a tiltott adatkezeléstől, a rendelet által előírt agresszív kereskedelmi gyakorlat folytatásától, illetve az állampolgárok hátrányos megkülönböztetésétől és emberi méltóságukat sértő adatkérési eljárások alkalmazásától.

Az Alaptörvény 30. cikke alapján:

Az alapvető jogok biztosa

30. cikk

(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

2011. évi CLI. törvény [ Abtv. (új) ]

7. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

24. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját.

(2) Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

A fenti jogszabályokra hivatkozva, kérem, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapításának érdekében.

Tisztelettel,

Kelt: