Ezt a konferenciát 2020 óta minden évben megrendeztük Budapesten, bizakodva a tiszta tudományos megbeszélés erejében. Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógyászat és életmód jelentősen képes meghatározni az orvosi módszertant. Meglátásunk szerint a gyógyszeriparral integrálhatók ezek az ősi módszerek. Az orvoslással kapcsolatos rendszeres visszaélések azonban nem egyeztethetők össze az ősi etikával. Konferenciáinkat folytatjuk, hogy tisztábban lássuk a jövő orvoslását. Várunk mindenkit az idén – 2026-ban – is.
2026. szeptember 25-26. Turul Ház, a Magyarok Világszövetségének székháza, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.
További információk és regisztráció: caraka.hu
Dr. Tamasi József
Konferencia elnöke
Kapcsolódó cikkek:
Közeleg a kovid finálé!
Nicolas Hulscher: Oltott és oltatlan gyerekek
Megtapsolt hősből üldözött közellenség – Egészségügyi dolgozó az őt ért diszkriminációról
A gyermekek BNT162b2 COVID-19 elleni oltása megváltoztatja a heterológ kórokozókra és a Toll-szerű (...
AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁSSAL ELBOCSÁTOTT EÜ. DOLGOZÓKNAK
Az egészségügyi dolgozók jogtalan oltásra kötelezése – Interjú dr. Ormay Péter doktor úrral
Ajánló
https://www.bitchute.com/video/GsIrMAJGMIeg
Are there vitamins in food (or us)? with Dr. Jordan Grant – 9/9/26
A bennünk levő, vagy az ételekben levő vitamin létezése tudományosan nem bizonyított, nem kimutatott, ahogy egyéb más dolgoké se, mint a hormonok, a gének, a speciális (omega3) zsírsavak stb. Nincs bizonyíték bemutatva ezek létezéséról.
De a vitaminok tesztelésének ettől függetlenül akár lehet is értelme. Az ilyen tesztek nem lehetnek a létezés bizonyítékai, azok valami másnak a bizonyítékai. Az izoláció és egy anyag tesztelése különböző, egymástól független kérdések. Ha a két kérdést nem tudjuk elkülöníteni, az nagyon veszélyes gondolkodást eredményez.
A gondolkodási hibák nagyon jó, átfogó összefoglalója a beszélgetés. A leírt példáim nem feltétlenül fordítások.
A témakör egy ponton kapcsolódik az oltóanyag alkotók kimutathatóságához.
Amikor kekszet sütünk, előre ismerjük az alkotókat, ami mind egyedi. A megsült kekszből viszont csak annyit tudunk, hogy finom. Nem tudjuk visszafejteni, hogy miből áll, ha eredetileg nem tudtuk. Hogyan találjuk meg a keksz alkotóelemeit?
Keksz esetében a sütést nem tudjuk megfordítani, hogy a recept szerinti ismert kiinduló anyagokat visszanyerjük. Nem lehet ilyen tesztet se végezni utólag. Semmilyen kiinduló molekulát nem lehet a kekszben megtalálni. Semmilyen „mikroszkóppal”.
Visszamenőlegesen pedig a kiindulás ismerete nélkül nem válaszolható meg az a kérdés, hogy mi volt benne!
Ehhez képest az oltóanyagok elemzésre kerülnek. Hogyan történnek az oldat elemzések? A közönség, aminek tájékozott beleegyezést kellett adni a holtás kísérlethez, honnan tudja, hogyan történik a holtás tartalom ellenőrzés? Egyáltalán mennyiben lehetséges ellenőrizni a holtás tartalmat? Ha nem lehetséges, akkor a holtás bevizsgálás és az erről szóló igazolás kamu. Ugyanígy kiszűrhetők-e a nem oldódott anyagok? Vagy csak mikroszkóppal láthatóak?
Egy végtermék átalakult kivonata a kiindulásnak. Ahogy a keksznél. Maga az izoláció szó érdekes. Egyáltalán van-e értelme utólagos végtermékből, ami sok kiinduló anyag keveréke, és mondjuk 22 művelet után készül el, izolálni valami kiinduló dolgot? Fentiek szerint nem lehetséges! A testi szövet vagy a váladék is végtermék. Mit akarunk utólag izolálni belőle?
A D-vitamin esetében érdekes, hogy úgy gyártanak D-vitamint, hogy közben a D-vitamin eredetileg sehol nincs a természetben izolálva. Az is érdekes, hogyan csinálják a vitamin tesztelést. Mit mutatnak ki valójában?
A láthatatlan dolgok kimutatásának van egy standard módszere (foton, receptor, molekula, aminosav, nukleotid, peptid stb.). Ilyenkor a kutató cselekedete és a gondolata, magyarázata arról, hogy mit csinál valójában, eltér egymástól. Mindig ellenőrizni kell, hogy mit csinál valójában egy kutató, és mit mond el róla. Van egy rész, amit bárki láthat, és egy modell ismertetés, amire azt gondolják, hogy az igaz, de a kettő eltér.
A trükk az, hogy a kiindulás és a végtermék össze van keverve. Amikor mutat valaki 10 mg legyártott D-vitamint, akkor egy ismert kiinduló anyagokból indított gyártási folyamat végtermékét mutatja be, nem az izolációt. Mégis erre mondják, hogy ez a végtermék már benne volt eredetileg valamiben. Ráadásul azt is bizonyítani kellene, hogy ez, a sok műveletben sok hozzáadott, nem testi anyagokat tartalmazó, létrehozott pornak egyeznie kellene a testben ugyanilyen anyagokból és műveletekből létrejövő azonos porral. Arra, aminek a létrehozása a testben soha nem történhet meg, mégis ráfogják, hogy „a test pont így csinálja a vitamint”, hogy ez az utánzás valós. A hasonlóságot és az azonosságot nem lehet azonosnak tekinteni, mégis annak tekintik. Továbbá, ha két anyaggal hasonló hatást lehet kiváltani, abból nem következik, hogy a kiváltó anyagok azonosak.
Azt a kutatási receptet, amikor a szardíniára visszamenőleg rámondják, hogy valami ismeretlen eleve benne volt, mondjuk D-vitamin (ami soha nem bizonyított), lehet folytatni. Amikor megetetik egy állatkísérletben, a történési okozatra ráfogják okként a halban levő láthatatlant, de persze ez sem bizonyítható, és nem is bizonyítják. A D-vitamin tartalom nem tesztelhető, mert nincs a halban.
Engem az is érdekelne, hogy a jog hogyan tud a logikai hibákra hivatkozni. Például hogyan lehet egy szintetikus vitamin szedési javallatot jogszerűnek elismerni, elfogadható terápiaként, úgy, hogy a testben vitaminhiányt „mérnek”, ami lehetetlen. Vagy a genetikát, ami szintén nincs.
Ahogy a világot megismerjük, megvizsgáljuk, kialakulnak az értékrendjeink. A hamis dolgok közötti összefüggések elfogadása, és azok szerint élés viszont veszélyes. Ilyen-olyan hiányt feltételezni, ami nem is megalapozott, és azok alapján komolyan dönteni -> kívülálló értő szemében ez már fájóan nevetséges.
Hogyan ellenőrzünk? Megismételjük az előállítást. Ahogy a puzzle darabokból a kép minden szétszedés után ismét ugyanazzá összerakható. Gépeknél, szilárd alkotóelemű dolgoknál a szétszedés lehetséges. Többszöri, folyékony és légnemű átalakulásokon és közben különböző anyagok összekeverésén keresztülment dolgok esetében a kiinduló helyzet visszaállítása nem lehetséges.
Ha pedig a visszaállítás nem lehetséges, nem lehet ellenőrizni utólag azt, hogy mi volt benne.
A gyártott acél vagy alumínium, vagy a kenyér esetén azon kívül, hogy a folyamat ismételhető, az alkotók és a keletkezett új minőség jellemzők alapján mérhető, és a kiindulási anyagoknak alapvetően azonosnak kell lenniük a következő gyártásoknál is (receptúra). Ez az eljárás ad valamiféle minőség biztonságot, valamint az, hogy a kenyér, amit megeszünk, vagyis az a termék, ami testivé alakul, otthon is előállítható. Szabad a licensz használat.
Holtásnál a fiolában levő, keletkezett minőség nem mérhető minőségi jellemzők alapján, legalábbis ilyen mérés nem lett bemutatva. Pedig a kenyér is ellenőrizhető kóstolás nélkül is; a puhaság, szín, méret mutatja az elkészülést, amikor ki kell venni a sütőből. A gyártási licensz használat sem szabad, tehát nem ellenőrizhető a fiola kiindulási tartalma sem, pedig kötelezően belénk kerül.
Dr.Cowan a “tudományos kutatásoknál” az egyik hibaként, amiért nem elfogadhatóak az eredmények, azt rója fel, hogy a kísérletek nem ellenőrzöttek, Nincs ellenőrző vizsgálat, vagyis a kísérlet megismétlése az összetevők módosításával. Viszont ezt ki kell terjeszteni arra, hogy van, ami eleve nem ellenőrizhető. Nem ellenőrizhető a kiindulás utólag. A kiindulás ismerete nélkül viszont az sem hihető, hogy a holtás tényleg abból van, és azzal kísérleteztek, mint amit leírtak.
Összességében ami belénk kerül, annak szabad licensz alapon ellenőrizhetőnek kell lennie. A kiindulásnak is, és a végterméknek is. Nekünk is le kell tudni gyártani a holtást, és ehhez ismernünk kell az összetevőket, a végeredményt, és a termék hatásait. Belénk kerülő ellenőrizhetetlen dolog pedig nem lehet kötelezhető. Itt bukik meg a “jogi kötelezés” terrorja. A jelen rendszer alapján kötelezővé tehető az is, hogy együnk mérgezett csalétkeket. Vagyis pontosan ez történik, kötelező mérgezett csalétket enni. Ez pedig jogtalan, törvénytelenség, amire törvény nem alapítható. Lehet-e törvény az öngyilkosságra kötelezés? A kötelező holtás esetében hiányzik a garancia arra, hogy nem öngyilkosságra kötelezésről van szó. Nincs garancia. A holtás hatás valószínűség számítása csaláson alapul, azon, hogy ismeretlen az egész holtás gyártási folyamat az elejéről a végéig, így ez nem lehet kötelezés alap.
A törvény előírja a minőség, a vállalt minőségi követelmények ellenőrzését. Belénk kerülő dolog, vagyis étel esetén ez úgy történik, hogy van szabad előállítási összehasonlíthatóság. Holtásnál nincs, ezért nem kötelezhető. Nem kerülhet belénk szabadon nem ellenőrihető dolog. Főzzünk otthon, saját kertből:).
Ajánló
https://www.bitchute.com/video/3vJLb44GQHCE
Has science proven the existence of vitamins and hormones in the blood? – 9/16/26
A múlt heti beszélgetés szerintem kiemelkedő jelentőségű, a legfontosabb témát feszegeti: az áltudományos bemondások létrehozásának mélységeit. Dr. Cowan most kiegészíti az elhangzottakat, és a rázósabb kérdések elől se futamodik meg.
A mottó egy, J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura c. könyvéből vett idézet: „Aki összetör valamit azért, hogy kiderítse, mi az, elhagyta a bölcsesség útját.” (összetörés=”izoláció”)
Orvostanhallgató korában dr. Cowan azt tanulta, hogyan kell kikérdezni a beteget. Mit éreznek, és mik a részletek, mi történt aznap, amikor a panasz kezdődött? A megfigyelőkénti viselkedést sajátította el. A vizsgálatok és megállapítások tudományos elfogadottságát képviselő egyik vonal a megfigyelés és a kísérlet köré alapozza a gondolatait, és arra koncentrál, hogy a vizsgálatokban mi történik (operationalists, „kísérletezők”).
A másik vonal teóriákat talál ki, a megfigyelés és a kísérletek helyett (realists, „mese szövők”) A mai orvosok rögtön a teóriákkal kezdik. „Neked vírusos fertőzésed van.” (Megj: Persze a beteg az orvost sérti, ha önálló teóriája van, ami szintén általában azonos teória szintű😊…) Így nem is tudnak valódi gyógyító megoldást javasolni. (Például a homeopátiában is elengedhetetlen a beteg kikérdezése. Ahhoz, hogy meg lehessen figyelni egy állapotot, a betegnek meg kell nyilvánulni.)
A teóriákat tekintve a fő kérdés az, hogy léteznek-e, létezhetnek-e egyáltalán azok az anyagok, amikre azt mondjuk, hogy hormon stb., a testben.
Különböző anyagokból különböző végtermék, végállapot állítható elő.
A végállapotból nem lehet visszakövetkeztetni az eredeti összetevőkre. Például a „kísérletező” tudósok, amikor a herékhez hozzáadnak valamit, ami nincs benne (aceton, éter), és olyan műveletet végeznek, amit a test biztosan nem tud (centrifugálás, szűrés, elektroforézis stb.), és a végeredményre rámondják, hogy ennek a herében kellett lennie, a herében eleve létezés igazságát végül nem bizonyítják. Amikor valaki erre azt állítja, de hát valaminek kell benne lenni, annak igaza van, a herében van valami, de nem bizonyítja, hogy mi az a valami. Erre pedig lehet azt reagálni, hogy de hát a tesztoszteront csak a heréből lehet előállítani. Ez nem igaz, mert valójában másból, nem emberi testi anyagból, hanem növényiből, állatiból, kémiaiból állítják elő a hormont iparilag.
Egy, közel 30 éve praktizáló endokrinológus írt egy könyvet, amiben megfogalmazta a lényegi különbséget a testi anyagok (pl. here szövet) és a mesterséges hormon készítmények használata között, ez pedig a gyógyító hatás és a gyógyulást elnyomó hatás kiváltása közötti különbség.
Példaként vizsgáljuk, hogy pajzsmirigy problémára mesterséges tiroxin adása után mi figyelhető meg?
– Minden kiinduló tünet megmarad, tehát ezekre nem hat a tiroxin.
– Minél tovább tart a tiroxin szedése, annál rosszabb lesz maga a pajzsmirigy működés.
– Amikor a szedést valaki abbahagyja, rosszabb állapota lesz (a vérben kevesebb T4 lesz mérhető), mint kiinduláskor.
Vagyis azt lehet megállapítani, bár nem tudjuk, mi alapján, hogy a tiroxin kezelés elnyomta a testi eredeti működést. (Megj: Mi lehet a tiroxin? A hormonkezelés általában elhízást vált ki, tehát lehet csontliszt készítmény, „kálcium”, ami az állati tápok hízlaló hatását is kiváltja.)
Amikor állati pajzsmirigyből, az eredeti szövetből készült szer vagy táplálék lesz elfogyasztva, az segített az emberi pajzsmirigy működés javításában, miközben a tünetek javultak, elmúltak, így a kezelés elhagyható lett. A szövetből ilyenkor nem kerül semmi kiválasztásra, se módosítva nem lett, csak körülbelül szárítással tartósítva. (Megj: Az egészséges állatok ipari mértékű kasztrálása nem véletlenül történhet. Jó üzleti alapanyag lehet a természetes szövetből történő szerek előállításhoz.)
Az előadásban megdől még egy tévhit, azon kívül, hogy a vitaminozott táplálék nem természetesen módosított, ami arra épül, hogy fény frekvencia méréssel beazonosíthatók az anyagok. Fluoreszcencia kísérlettel azt szokták bemutatni, hogyan nyelik el bizonyos anyagok a láthatatlan ultraibolya (UV) fényt, és hogyan bocsátják ki azt azonnal látható, izzó fényként.
27:06 után elhangzik, hogy sok különböző anyag adhat azonos eredményt az ilyen fény frekvencia mérésnél. Pedig külön üzletág ez a mérés a vitamin és ásványi anyag értékesítéshez. A vitamin frekvenciát egyébként sincs mihez hasonlítani a testben. Nincs kiinduló standard.
Miért együnk liposzómás C-vitamint, amit Dr. Cowan is szokott ajánlani? A szer, bár nem létezik a testben, mégis lehet időlegesen hasznos hatású, mint a fájdalomcsillapítóknak. Csak azzal kell tisztában lenni, hogy mik a szer korlátai és mi lehet a haszna. Ahogy az antibiotikum leállítja a gyulladást, ami szükséges a gyógyuláshoz, a mesterséges vitamin szintén gyógyulás elnyomó lehet. Nincs bizonyítéka, hogy aszkorbinsav lenne bennünk. De kevésbé káros, mint az antibiotikum. A jelenséget, hogyan történik az elnyomás, nem ismerjük pontosan.
(Megj: Összehasonlítva, a homeopátia a mesterséges kémiai anyagokból készült szereket is használ, de helyes módon csak nagyfokú tünet hasonlóság alapon. Ekkor nem lesz betegség elnyomó a szer használat, a gyógyító gyulladások megtörténnek, de elviselhető módon, fájdalomcsillapító használat nélkül. A homeopátia, miközben serkenti a gyulladás lefolyását, kordában tartja a fájdalmat.)
Ismét megkérdezték a hallgatók, hogy mit mérnek a vértesztek. A vérhez adnak lúgokat, egyéb módosítókat, kicsapják, színezik stb., és végül erre mondják, hogy az eredmény a véredben van. 😊. Ezekre a reakciókra pedig más példákban már kiderült, hogy a teszteredmény a valós kiindulási, vizsgált tünetekhez képest lehet hamis pozitív vagy hamis negatív. Vagyis nincs használható tünet és teszteredmény kapcsolat! Nincs valamire specifikus használható teszt.
A gondolatsorok vége felé elhangzik egy kísérlet: földimogyoró (olaj?) beoltása erős allergiás, anafilaxiás sokk reakciót vált ki. Szerintem ez külön kiemelendő és tovább gondolandó, mivel egyeseknél a földimogyoró tápanyagként elfogyasztva is erős allergiás reakciót válthat ki, pedig jó helyre kerül, a tápcsatornában. Bármilyen olaj vízelzáró réteget tud képezni. A gyomorban, emésztőrendszerben ezek szerint akkor lehet allergiát kiváltó probléma, ha a rendszer sérült, és az olaj ezért átjut olyan helyre, ahol elzárja a vizet. Ha ásványok is oldottak az olajban, akkor a reakció bonyolultabb lehet. Oltással a vízrendszerbe, az erekbe bejutva elzárja a víz útját az olaj, mint a beinjekciózott levegőbuborék. Fuldoklás, légszomj, zihálás a tünet, mintha valaki nem kapna levegőt. Hasonló történhet egy állat csípése, harapása után is. A vérbe jut egy vízzáró, esetleg mérgezett olaj.