PostVac kórtörténet | 6. rész | „Úgy éreztem, az ereimet pengével hasogatják”

Mariannak a két kínai vakcinától még nem volt baja, de a harmadik Pfizer beadása után minden felborult, súlyos tünetek jelentek meg.


One thought on “PostVac kórtörténet | 6. rész | „Úgy éreztem, az ereimet pengével hasogatják”

  1. Mire jó az oltás? Mi a tanulság?
    Az immunizálás helyett olyan mérgezés történik a valóságban, ami megfoszt a normális reakcióképes erőnléttől. A megpróbáltatásokra adott válasz a megfelelő érdemi reagálás, amihez erőnlét és tudatosság kell. (Az oltás elutasításához az oltást erőltetők elüldözése.)

    Az immunitást hirdető, agymosó véleménycikk félrevezető, talán szándékos és provokatív tévedése. (Másképp, érdemben is lehetett volna fogalmazni, de így is érdemes átgondolni a leírtakat.)
    Idézet: https://magyarjelen.hu/komolyan-csodalkozunk-hogy-a-normalis-emberek-mar-nem-biznak-a-mediaban/
    „Brit lázongások: miért támadnak szélsőjobboldali csoportok migránsokra?”, „Erőszakos, rasszista támadások a brit városokban”.
    „London élen jár a késelésekben, Nagy-Britannia szerte rekordokat döntenek a betöréses rablások, a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények, melyek a rendőröket épp úgy érintik, mint az átlagpolgárokat. Ehhez képest a fősodratú médiumok erről egy szót nem írnak, kizárólag a társadalom immunválaszával foglalkoznak, azt igyekeznek elítélendő, üldözendő tevékenységként beállítani.”

    Normális jogrendre épülő társadalomban a londoni késelés maximum csak egyszer történhetett volna meg, és társadalmi tiltakozás nélkül, a megfelelő jogrend hatására végleg meg is szűnt volna ez a társadalmi túlkapás azonnal. Elrettentő szabályokat alkalmazva.
    A társadalomnak önvédelmi mechanizmusa a tiltakozás, és a fizikai önvédelem a jogtalanságok ellen, de ezek nem tekinthetők immunválasznak. Láthatóan az önvédelem sikertelen, a bűnözés elszabadult. De ha lenne elrettentő joghatása a bűnözésnek, nem lenne probléma. Mivel ilyen nincs, és ez fenntartó ok, állandó védekezésre van igény.

    Immunválasz nem létezik. Teljesen hibás értelmezésben van használva egy nemlétező, értelmetlen műszó (immunitás, immunizálás, immunválasz stb). Az immunválasz jelentése szerint az önálló önvédelmi reakciókészség leállítását jelenti, és átadását „helyettesítésre” egy belső, szintén nemlétező valaminek (antitest). De ilyen „helyettünk válaszoló” antitestek nem léteznek, nem létezhetnek. Mert olyan nem létezik, hogy helyettem majd egy részem „megvéd”. Olyan nem értelmezhető, hogy nem én védem meg magam, csak egy részem. Az „antitesteim”. Ha kiveszem az „anti” részem, akkor védtelen lennék? Teljes képtelenség, valótlanság és logikai bukfenc.
    Mindig az egész személy reagál, testestől, lelkestől, aminek nem része a nemlétező „antitest”. Ha létezne egy belső élettani külön reagálási mód, akkor az teljesen külön életet élhetne, sőt, külön, elkülöníthetően kellene élnie, és így összeütközne az egésszel, mert az egészhez képest külön, önjáró módozatnak van alapból definiálva, ami „tesztelhető viselkedésű”. A nemlétező kamu antitest nemlétező viselkedése pedig nem tesztelhető, csak kamu tesztek eredménye közölhető csalásként.
    Az immunizálás helyett olyan mérgezés történik a valóságban, ami megfoszt a normális reakcióképes erőnléttől. A megpróbáltatásokra adott válasz a megfelelő érdemi reagálás, amihez erőnlét és tudatosság kell. Jelen esetben ez a támadók elüldözése. Ami egy valós válasz. Nem „immun”.
    Ha lenne a lázongókat védő katonaság, az mindig a lázongókon kívül működve lenne önjáró, nem belül, és így tudnának a lázongók védetten, és immár normálisan élni, hogy ne kelljen lázonganiuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük