“Zsarolási rendszer?: Az oltóanyag-gyártók kétszeresen profitálnak az oltási sérülések kezelésére szolgáló gyógyszerek értékesítéséből.
A Children’s Health Defense az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) ellen benyújtott perében azt állítja, hogy az AAP agresszív gyermekkori oltási kampánya egy „zártláncú” üzleti modellt hozott létre, amely gyógyszeripari vállalatokat hozott létre a vakcinákból és az oltási sérülések kezelésére használt gyógyszerekből való profitálás érdekében.”
A Children’s Health Defense (CHD) által az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) ellen benyújtott perben azt állítják, hogy az AAP agresszív gyermekkori oltási kampánya egy „zártláncú” üzleti modellt hozott létre, amely gyógyszeripari vállalatokat hozott létre a vakcinákból és az oltási sérülések kezelésére használt gyógyszerekből való profitálás érdekében.
A kereset azt állítja, hogy az AAP megsértette a zsarolók által befolyásolt és korrupt szervezetekről szóló törvényt (RICO) azzal, hogy évtizedek óta zsarolórendszert működtetett, hogy megtévessze az amerikai családokat a gyermekkori oltási ütemterv biztonságosságával kapcsolatban.
A panasz szerint „csalásról” akkor beszélünk, amikor egy szolgáltatás saját keresletet teremt.
Ebben az esetben ugyanazok a vállalatok, amelyek gyermekgyógyászati vakcinákat gyártanak, felvásároltak olyan vállalatokat is, amelyek autoimmun betegségek, allergiák és neurofejlődési állapotok kezelésére fejlesztenek kezeléseket – ezeket az állapotokat a vakcina betegtájékoztatóiban klinikai vizsgálatok vagy forgalomba hozatalt követő vizsgálatok során jelentkező mellékhatásként ismerik el.
A panasz a Pfizer 2016-os, 5,2 milliárd dolláros Anacor Pharmaceuticals felvásárlására hivatkozik. Az Anacor az Eucrisa nevű , ekcéma kezelésére szolgáló gyógyszert gyártja. Akkoriban az Eucrisa 2 évesek számára volt engedélyezett. Később már 3 hónapos csecsemők számára is engedélyezték.
A panasz szerint a forgalomba hozatalt követő adatok összefüggést találtak az oltások – köztük a GlaxoSmithKline ENGERIX-B hepatitis B vakcinája – és az ekcéma között. Kutatási tanulmányok a COVID-19, valamint a kanyaró-mumpsz-rubeola vagy MMR vakcinákkal is összefüggésbe hozták az állapotot.
Egy másik példában a Sanofi 2020-ban 3,7 milliárd dollárt költött a Principia Biopharma felvásárlására, amely egy autoimmun vérképzőszervi rendellenesség, az immunthrombocytopenia kísérleti terápiájának fejlesztője.
Az immunthrombocytopeniát más, a perben szereplő állítások szerint ugyanazon oltási zsarolóvállalat részeiként működő cégek által gyártott vakcinák mellékhatásaként sorolják fel. Ezek a vakcinák közé tartozik a Merck MMRII és a GlaxoSmithKline Pediarix vakcinája.
További példák közé tartozik a GlaxoSmithKline 2012-es, 3,6 milliárd dollárért végrehajtott Human Genome Sciences felvásárlása, amely a lupus elleni Benlysta gyógyszert is beillesztette portfóliójába, valamint a Merck 2021-es, 1,85 milliárd dollárért végrehajtott Pandion Therapeutics felvásárlása, amely kibővítette a gyulladásos bélbetegségek kezelésének portfólióját.
A perben nem szerepelt, de 2024-ben széles körben megvitatták a Pfizer Seagen felvásárlását. A biotechnológiai vállalat olyan gyógyszereket gyárt, amelyek monoklonális antitesteket használnak a rákellenes szerek tumorokhoz juttatására, miközben korlátozzák a környező szövetek károsodását.
A Pfizer 43 milliárd dollárt költött a Seagen felvásárlására, amely 2023-ban 2,2 milliárd dolláros árbevételt prognosztizált. Tanulmányok összefüggésbe hozták a Pfizer COVID-19 vakcináit a rákos megbetegedések arányának hirtelen emelkedésével.
A kereset azzal érvel, hogy az oltóanyag-gyártók ilyen típusú felvásárlásai egy olyan bevételi ciklust hoznak létre, amelyben az oltóanyagok „ügyfélszerzési mechanizmusként” működnek – mivel a krónikus betegségek kezelése hosszú távú gyógyszeripari bevételt biztosít.
„A vállalat profitál az oltóanyagokból, és ismét profitál az oltóanyag betegtájékoztatójában dokumentált mellékhatások kezeléséből” – áll a panaszban.
A beadvány azt is állítja, hogy az AAP segít fenntartani ezt a rendszert azáltal, hogy elősegíti a kibővített oltási ütemtervek népszerűsítését és elriasztja azokat a kutatásokat, amelyek az ütemterv változásai és a krónikus betegségek közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálhatnák.
A vádak a vakcinák biztonságosságáról, a vállalatok orvostudományban betöltött befolyásáról és a forgalomba hozatalt követő felügyeleti rendszerek átláthatóságáról szóló folyamatos nyilvános vita közepette merültek fel.
Az egészségügyi tisztviselők régóta fenntartják, hogy a gyermekkori oltási programok „biztonságosak és hatékonyak”, és hogy a nemkívánatos események jelentése önmagában nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést.
A hatóságokba vetett közbizalom azonban történelmi mélyponton van, mivel egyre többen kérdőjelezik meg a közegészségügy régóta fennálló pozícióit.
Elveszett világ
A jelen nemzedék számára a vakcinázás, az étrend és a digitalizáció együttes hatása egy szike nélküli lobotómiát jelent.
https://morstriumphalis.substack.com/p/elveszett-vilag?r=39jopi&shareImageVariant=overlay&triedRedirect=true
“Ez a bejegyzés nem valamiféle negédes nosztalgiázás, nem öncélú szentimentális ömlengés, de nem is a „bezzeg az én időmben, vagy a „jajj, ezek a mai fiatalok” típusú hűtőmágnes-bölcsességek parttalan áradatát duzzasztó, pusztán lájkvadászatra szánt lumpendorgálások legújabb gyöngyszeme akar lenni, sokkal inkább egy figyelmeztetés.
Figyelmeztetés azért, mert szép lassan eltűnnek azok a generációk, akik nemcsak éltek az internet előtti világban, de még élénken vibrál az emlékezetükben, hogy milyen is volt az. Még kevesebben vannak azok, akik úgy léteznek az internet és a digitalizáció korában, hogy képesek a rendelkezésre álló eszközöket tudatosan és megfontoltan használni, továbbá olyan életvitelt gyakorolnak, aminek zöme még az „analóg” világban zajlik, és nem folyik át minden a nullák és az egyesek dopamingeneráló ördög-mátrixába.”