A kórházi protokollal ölik meg a betegeket.

Újabb és újabb esetek, videók, megszólalások látnak napvilágot. Kórházi protokollal ölik meg a betegeket, tisztában vagyunk vele, hogy a dolgozókat megfélemlítik, de senki ne higgye hogy ezek után nem lesz elszámoltatás.

14 thoughts on “A kórházi protokollal ölik meg a betegeket.

  1. Mindenhol ez megy who utasításra. azért van a katonaság is a kórházakban: megfélemlítésnek, mindenki gondolja meg, hogy mit tereget ki.
    A lélegeztetőgép napjaink guillotinja.

    1. Azért ezt intenzív terapeutaként meg kell cáfoljam. Viszont az indikáció s a módszerek megválasztása nem mindegy! Abban egyet kell értsek, hogy már a kezdetek kezdetén kiderült, hogy nem mechanikai gondot jelentett ez a covid-tüdő. A betegek, életerős férfiak 1000-1100 ml légzési volumen mellett is oxigénhiánytól szenvedtek. Aztán kiderült, hogy diffúz mikroembolizációk okozzák a hypoxiát. Elindult a terápiás dózisú LMWH kezelés, mely segített is. Aztán előbb-utóbb mégiscsak kialakult egyfajta ARDS szerü állapot, mely magasabb PEEP-eket követelt. Legutolsó betegünket sikerült leszedni gépről. Majd másfél hónapig küzdöttünk érte, de sikerült! Sajnos legtöbb helyen az ápolók hiányoztak. Ugyanis nem elég gépre tenni valakit. Az ápolása, táplálása az elsődleges szempont!

      1. Nem értem a cáfolatodat, de te magad sem. a 3. mondatodban a lényeg.És itt:
        https://informatialibera.ro/hu/kiborul-a-bili-a-globaisan-alkalmazott-gyilkos-covid-protokollrol-irdatlan-mennyisegu-morfiumot-es-meregeros-nyugtatokat-irtak-ki-kezeleskent-a-coviddal-kezelt-majd-elhunyt-betegeknek/
        Talán majd hozzánk is eljut az igazság keresés hulláma, merthogy ez globális, who-terror szervezeti utasítás volt.De hol maradt a szakma? nem tudom…, illetve de: a háború ne a szakmaiságról szól.

        1. https://davidicke.com/2021/06/16/where-has-all-the-midazolam-gone-david-icke/
          https://davidicke.com/2021/06/15/the-evidence-you-stayed-at-home-to-protect-the-nhs-but-they-gave-midazolam-to-the-elderly-and-told-you-they-were-covid-deaths/
          Otthon is létezik, más néven, az aktív hatóanyagra keresve megtaláltam (és sajnos elfelejtettem mi volt), azt nem tudom használták-e. Itt ezzel gyilkoltak. A kormány a szokott adag sokszorosát rendelte miközben a covid miatt sokkal kevesebb műtét volt.

  2. Sajnos az a baj, hogy fél az ember elmondani, amit tapasztalt a kórházakban, ezek a dolgok, melyekről beszélnek valósak.
    Csak azt lehet mondani, hogy minden rendben van, a kórházi “protokoll” helyes. – persze mindenki tudja, talán még az orvosok is, hogy rossz a “protokoll”, alapbetegségben halnak meg az emberek ellátatlanság miatt.

    A “küzdelem”, amit a kórházakban a betegekért végeznek valós?
    Az egészségügyben nagyon nagy problémák vannak.

  3. Dokumentumokat keresek.
    A wehao 2020 tavaszan egy hivatalos levelben elöirta es minden europai orszag egeszsegügy i szerveihez eljuttatta a “sars co 2 “paciensek terapiajat, apolasi modjat.
    Ezeket a leveleket minden korhaz, es egeszsegügyi intezmeny , öregek otthona, fogyatekos intezmenyek a megyei egeszsegügyi szervektöl megkaptak.
    Ha valaki tudna ilyen dokumentumokat masolni, es küldeni nagyon megköszönnem.

  4. Vajon meddig mehet tovább, a világban zajló, emberek tömeges legyilkolása büntetlenül, kicsiny megcsonkított hazánkban meddig néznek félre az úgynevezett egészségügyi dolgozók és meddig asszisztálnak cinkos módon a magatehetetlen idős és most már egyre fiatalabb emberek kivégzéséhez? Én is egészségügyis vagyok, soha nem tudnának rávenni arra, hogy ártsak a betegeimnek, vagy félre nézzek, amikor mások ezt teszik.15 éves tapasztalattal és még mindig hivatástudattal rendelkező gyógytornász vagyok, s nem véletlen, hogy már 2021 Januártól nem hosszabították meg a szerződésem, annak ellenére, hogy jó pár beteget talpra állítottam, szakmai hozzáértésem vitán felül állt. Ám nekik nem ilyen emberekre van szükségük, hanem engedelmes, gondolkodni nem tudó érzéketlen droidokra, szakmai tudás és lelkiismeret nélkül, akiket fillérekért meglehet venni, akik saját nagyszüleiket is feláldozzák a rendszer oltárán,akik közt nincs se bajtársiasság, sem bizalom, csak gyűlölet és félelem, akik ideig óráig úgy tudják bebiztosítani szánalmas, labilis pozíciójukat, hogy a kollégájukat megfigyelik, azokról rendszeres jelentést adnak és ugrásra készen állva lelkesen mószerolnak, hogy ezzel egyúttal megelőzzék hogy róluk vamzerkedjen a hasonlóan aljas kollegina, s akik ilyen környezet és kérlelhetetlenül kegyetlen rendszer fogaskerekei, akik egymást is kéretlenül képesek letaposni, azok vajon hogyan viszonyulnak a kiszolgáltatott páciensekhez?Megmondom: a felgyülemlett feszültséget a szerencsétlen betegeken vezetik le. A gondoskodás házának nevezett máltai szeretetszolgálatnál tapasztaltam borzalmakat egy év alatt bőven.Az, hogy a beteget, az úgynevezett nővér tetlegesen, azaz fizikailag bántalmazza, bizony meg-meg esik, ez ott belefér… Már alig van kivétel….

  5. Amikor nem továbbítják a valóságot, akkor hogy tudunk tenni, cselekedni, hogy ne halálgyárak legyenek a gyógyítàsra rendeltetett intézmények? Kötelessége minden embernek a morális értékeket megtartani és továbbadni örökül a fiataloknak. Igenis követni kell az Isteni parancsolatot, mind a tizet a szeretet és szív szavát kell követni.

  6. Nagyon szomorú kórházi állapotokról számolnak be. Én csak a homlokhőmérőzés miatt kommentelek, de ez se mellékes téma.
    A covid intézkedések során bevezetett homlokhőmérőről mi a meglátása Tamasi doktor úrnak, és a többi doktor úrnak? Lehet veszélye? Sugárzás, 5g? Bennem az a gyanú ébredt, hogy ezek bevezetése nem feltétlen sugárzásról szól (bár ez se kizárt), és talán mikrotű sincs benne (bár ki tudja), hanem előkészítése a későbbre tervezett homlok chip leolvasásnak, amit hőmérőzésnek álcáznak. (Multifunkciós eszköz talán.)

    Tud valaki olyan esetről, hogy manipulálták a homlokhőmérőt? Úgy értve, hogy lényegesen magasabb eredményt mutatott, mint normál hőmérővel?

    (Egyébként a Biblia / János – Jelenések könyve szerint lesz idő, amikor a Sátán jele a homlokon, és/vagy a csuklón lesz, és enélkül nem lehet majd se eladni, se vásárolni.)

    Tamasi doktorúr, és a többi doktorúr szerint mit érdemes tenni, ha elmegyünk egy kórházi szakrendelésre, ahol kötelező a homlokhőmérőzésnek alávetni magunkat?
    Hivatkozzak a törvényre, ami nem kötelez homlokhőmérőzésre? A doki telefonon azt mondta, nem érdekli a törvény, amikor arra hivatkoztam. Őket csak a kórházi protokoll érdekli, ezért kikerülhetetlen a homlokhőmérőzés, ha be akarok menni szakrendelésre, azt mondta.

    Beszéljek előbb betegjogi képviselővel? Hiszen mi bizonyítja, hogy nem árt ez az eszköz…?

    Tudtommal nincs rendelet arról, hogy tilos volna régi, szokványos kórházi, klinikai hőmérővel helyettesíteni. Számomra gyanús ez a sok erőltetés, valamint tiltás a korábban bevált módszerek (vitaminok, szokványos hőmérők) alkalmazása tekintetében, és ez a katonai kontoll is gyanús a kórházakban.

    Vajon miért ragaszkodnak még a törvény ellenére is a homlokhőmérőzéshez (és a bőrt maró kézfertőtlenítők használatához) a kórházakban? Be se engedik enélkül az embert.

    Vannak kezelések, amelyekhez ráadásul pcr teszt kell, ami, mint tudjuk, nem alkalmas betegségek, fertőzések megállapítására. Sőt, fizetni kell a pcr tesztért, ahogy hallottam, és csak a friss (max pár napos) felel meg a kórházaknak! A mintavétel során ráadásul megsérthetik az agyhártyát.

  7. Egy bejelentkezős orvosi portálról ollózom be egy Covid osztályról óvatosan dé mégis kiszivárgott információt a belső, katonai fegyveres erőkkel őrzött helyzetről: Hogyan épült le az orvos-szakmai munka már az első perctől kezdve, és vált utasítást végrehajtó szervvé az EÜ., miközben az alapellátás azonnal megszűnt(ették), Prevencióról, immunrendszerről említést sem lehetett tenni.

    Koronavírus: egy orvos beszámolója a kórházi állapotokról
    2021-06-03 |

    Még nem teljesen zárnak be a Covid-osztályok, az egészségügy újranyitása elhúzódik, a dolgozók pedig frusztráltak – hiába enyhül a nyomás az egészségügyön, a benne dolgozók helyzete nem lett sokkal könnyebb. Egy Covid-osztályra novemberben átvezényelt belgyógyász mesélte el nekünk, miként élte meg belülről a járvány legdurvább napjait, miért veszett ki az emberiesség a rendszerből, illetve a terhek mérséklődése ellenére miért nem tudnak fellélegezni az egészségügyi dolgozók.

    Tavaly szeptember óta nem voltak olyan kedvezőek a koronavírus-járvány magyarországi statisztikái, mint a napokban. A kórházban ápoltak száma ezer alatt van, közülük már csak százan szorulnak lélegeztetőgépre. Ahhoz viszonyítva, hogy a márciusi járványcsúcson 12 ezernél is többen voltak kórházban, és az 1500-at is meghaladta a lélegeztetett betegek száma, a mostani terhelés szinte elenyésző.

    Az egészségügyi rendszer tehát fellélegezhet, ám a benne dolgozók még nem, és nemcsak azért, mert megjelent az országban az indiai vírusvariáció. Bizonyos értelemben a neheze még csak most jön a számukra, miközben a járvány visszaszorulása egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség most is orvosokra és ápolókra a koronavírusos betegek ellátásához. Egy vidéki nagyváros kórházában dolgozó forrásunk arról számolt be, hogy az egészségügy újranyitása nem egyik napról a másikra történik, hanem hosszú hetek, sőt hónapok szükségesek hozzá.

    Noha egyre több egészségügyi dolgozót vezényelnek vissza a saját osztályukra, még mindig sokan dolgoznak a Covid-ellátásban. Mivel folyamatosan fennáll egy újabb járványhullám veszélye, az ellátási struktúrát fenn kell tartani, az egészségügyisek pedig folyamatos készültségben vannak, hiába kevés a beteg. Akkor is kell a személyzet, ha csak egyetlen koronavírusos beteg fekszik a Covid-osztályon: hozzá beöltözött személyzet és zsiliprendszer is szükséges.

    Az egészségügyi dolgozók visszaszivárgása sem egyik napról a másikra történik: le kell szerelniük, mivel nem ügyelhetnek párhuzamosan Covid-osztályon és „normál” ellátásban.

    Utóbbiba való visszatérésükhöz negatív PCR-teszt szükséges.

    Orvos forrásunk kórházában sem számolják fel az összes Covid-osztályt, amelyek több emeletnyi területet foglalnak el az intézményben. Sőt, dupla személyzetet kell fenntartani a szabadságolások miatt, így a személyzet fele el tud menni pihenni.

    Az újranyitás ütemét lassítja az is, hogy a régi osztályok többsége sem nyílt meg még újra, ez az elkövetkező egy-két hétben történhet meg. Az újranyíló osztályok is csak kisebb létszámmal tudnak majd működni a felgyülemlett szabadságok miatt, ezeket a veszélyhelyzet miatt tavaly nyár óta nem vehették ki a Covid-ellátó egészségügyi dolgozók, most viszont ki kell adni nekik.

    Naponta változó körülmények és katonás parancsok

    A nekünk nyilatkozó orvos tavaly november óta dolgozik belgyógyászként egy Covid-osztályon. Azt mondja, korábbi munkájában hozzászokott a súlyos állapotú páciensek kezeléséhez, és a halálhoz is, így neki nem ez jelentette a pszichés terhet. Más szakmák orvosai számára azonban nehezen feldolgozhatók voltak ezek a tapasztalások. Szemészek, háziorvosok, pszichiáterek kerültek súlyos, hirtelen romló állapotú betegek közelébe, ráadásul a koronavírusos páciensek kezeléséhez nem is volt mindig megfelelő protokoll.

    A súlyos állapotú betegek látványát orvos forrásunk ugyan könnyebben viselte, ám a szervezetlenség őt is frusztrálttá tette.

    “Naponta változó körülményekhez és homlokegyenest módosuló parancsokhoz kellett alkalmazkodni. Előtte nem ez a fajta katonás, egyik napról a másikra változó parancsoknak való megfelelés volt a jellemző, hanem hetekre, hónapokra előre látható beosztás vagy meghatározott helyen végzett munka szerint dolgozhattunk” – mondja az orvos, aki szerint óriási megterhelést jelentett, hogy néha csak pár nappal előre tudta meg az orvos vagy az ápoló, hol fog dolgozni. Ez a szervezetlenség, bizonytalanság és az ellátási protokollok hiánya számos egészségügyi dolgozóban rendítette meg a bizalmat, és sokan hangoztatják: felmondanak, más intézményt keresnek, vagy az egész egészségügy elhagyását tervezik.

    Egyre többen vannak azok, akik így vélekednek, persze kérdés, hogy végül hányan lépik meg – mondja a belgyógyász, aki maga is a váltáson gondolkodik. Nemcsak ő és közvetlen kollégái fontolgatják a pályaelhagyást, az eltelt bő egy év az egészségügyi dolgozók jelentős részét annyira megviselte lelkileg, hogy félő, sokuk nemcsak mondja, hanem meg is lépi a felmondást. Az egészségügyisek mentális helyzetével foglalkozó cikkünkben nyilatkozó pszichológusok is úgy látják, rossz esetben akár 10–20 százalékuk is kihullhat az egészségügyi rendszerből.

    Belgyógyász forrásunk számára az volt a legnehezebb a Covid-ellátásban, hogy huszonéves betegek akár fél óra leforgása alatt kerültek nagyon súlyos, újraélesztés közeli állapotba.

    „Ezelőtt 60, 70, 80 éves krónikus betegeket láttam el, az ellátás időfaktora esetükben nem percek kérdése volt” – magyarázza a belgyógyász, hogy a Covid-ellátás miért ezen része viselte meg leginkább pszichésen. Nehézséget jelentett az is, hogy alig tudták felkészíteni azokat az orvosokat és ápolókat, akiket Covid-ellátásba vezényeltek át.

    “Az első hullámkor volt egy 45 perces online előadás a lélegeztetésről, amit meg kellett nézni. Novemberben ehhez hozzájött egy 60 perces beöltözési procedúra-bemutató, illetve bejártuk a Covid-osztályt. Ezeken kívül az égvilágon semmi képzést nem kaptunk” – meséli az orvos, hogyan kellett belgyógyászból hirtelen Covid-orvossá válnia. Az átvezényelt egészségügyi személyzet munkáját nehezítette a gyógyítási protokollok hiánya, illetve késése is: amíg nem volt magyar nyelvű, addig egy kínai kézikönyv lefordított verziójából találgatták, mi a legmegfelelőbb eljárásrend a covidos betegek gyógyításához.

    “Főként saját magunknak kellett rájönnünk és kitalálnunk a protokollt, amelyet normális esetben kongresszusokon, konszenzusos irányelvekben kiadva határoznak meg” – mondja az orvos, aki kollégáival együtt munkájuk előtt, közben vagy után még tudományos szaklapokban böngészték a legújabb vizsgálati eredményeket, hogy azokkal felvértezve tudják a legjobb ellátást nyújtani a koronavírusos betegeiknek.

    Nem könnyítette meg a dolgukat az sem, hogy a kórházak nem oszthatták meg egymással a betegellátási eredményeiket, és az intézmények nem kommunikáltak egymással például arról, kit lenne fontos lélegeztetőgépre tenni, és kit lehet más módon lélegeztetni.

    Nemcsak a kórházak között, de egy kórházon belül sem áramlik az információ. Orvos forrásunk azt még tudja, hogy azon a Covid-osztályon, ahol dolgozik, hányan haltak meg, de azt már nem, hogy az intenzíven vagy a kórházban összességében hányan veszítették életüket koronavírus-fertőzés miatt, és a lélegeztetett betegek közül ki az, aki nem élte túl a betegséget.

    Kiveszett az emberiesség az egészségügyből

    Orvos forrásunkat és kollégáit frusztrálta az is, hogy az emberek nagy része nem észlelte a harmadik hullám legdurvább szakaszában a baj súlyosságát.

    “A lakosság álomvilágban élt, és akinek nem volt elhunyt hozzátartozója vagy ismerőse, az nem értette, mennyire súlyos a helyzet, hiszen folyamatosan arról szólt a kommunikáció, hogy minden rendben van, urai vagyunk a helyzetnek, az orvosok mindenkit ellátnak” – idézi fel forrásunk, miközben az ő Covid-osztályán alig győzték ellátni a folyamatosan érkező új betegeket.

    “Az operatív törzs vezetői, a miniszter és a miniszterelnök arról beszéltek, hogy minden rendben van, eközben a kórházban hetente új Covid-osztály nyílt, annyi volt a beteg. Amikor pedig azt mondták, hogy mindenki megfelelő ellátáshoz jut, az intenzív osztályunkon 12 betegre jutott egy szakápoló. Normál esetben, szabályszerűen a beteg-szakápoló arány 2 az 1-hez” – teszi hozzá.

    A sok nehézség ellenére a több mint egy éve tartó járványüzemmódnak pozitív hozadéka is akad. A személyes orvos-beteg találkozó helyébe lépő telemedicina térnyerésének eddig a bürokrácia szabott gátat, a járvány azonban rámutatott arra, hogy nem minden esetben szükséges az orvos és beteg személyes találkozója az ellátáshoz.

    Orvos forrásunk szerint a járvány lehetőséget adhat a fekvőbeteg-ellátás racionalizálására is, és örvendetesnek tartja, hogy a pandémia intenzitásának csillapodásával a kórházában végre bevezetik a vezetékes oxigénellátást.

    A katonás szemléletet azonban nem tartja jó iránynak, ahogy azt sem, hogy az egészségügyi dolgozókat rendre kihagyják a rendszert érintő döntésekből. „Időnként érkezik egy levél egy döntésről vagy egy telefon arról, hogy holnaptól már máshol kell dolgoznod. Nem emberként kezelik az egészségügyi dolgozókat, hanem katonaként” – fogalmaz az orvos, aki szerint ezzel az emberiesség veszett ki az egészségügyből.

    “Egy katonai rendszer állt fel, utasításokkal, parancsokkal, amiket teljesíteni kell. Ez a frusztráció legnagyobb forrása” – teszi hozzá.

  8. Megnézve ezt a két videót, nem igazán találok szalonképesebb jelzőt, minthogy gyalázatos és mélységesen felháborító, ami egészségügyi ellátás (vagy inkább el nem látás) címén történik! Ezek alapján talán érthető, amit a napokban a feleségemnek mondtam: Magas vérnyomásom van, anyai ágon szinte mindenki agyvérzésben halt meg, de én nem fogok! Ha mégis megtörténne velem is, csak annyit kérek Tőle, hogy ne hívjon mentőt, ne vitessen kórházba, hanem maradjon mellettem, amíg életben vagyok, fogja a kezemet és bízzon abban, hogy még nem jött el az időm, és a hitével segítsen újra talpra állni! Nem akarom ezt a magyar egészségügyet belülről látni és mindazt a megaláztatást megélni, mint amit a két videóban láthattunk, hallhattunk! Inkább haljak meg annak a kezei közt, aki élete nagyobb részét rám áldozta! Valaki egyszer fennhangon közzé tette: “Ha még egyszer hatalomra kerülök, nagyon megbüntetem ezt az országot!” Vajon ki mondhatta ezt? Van tipped?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük