A Magyar Nemzet szerkesztői nem örülnek, hogy ismét hatalmas az érdeklődés a MOGY-on elérhető programjaink iránt.
MOGY 2024 – Sajtóközlemény – Válasz a Magyar Nemzet lejárató cikkére
A Magyar Nemzet szerkesztői nem örülnek, hogy ismét hatalmas az érdeklődés a MOGY-on elérhető programjaink iránt.
A szívnél kereszteződnek az erek, itt az erek keresztje az a kereszt, amitől „kereszt-en” élő lény az ember is (a szív a kereszt-én élő lény középpontja). A kereszt az ön(én)-megtartás: ha a vér a belső úton jó úton jár, szabadon, akadály nélkül, sebek és zavarok nélkül kering, akkor a szív is a helyén van/lesz. A magyar nyelv nagyon szemléletesen fejezi ki ezt a tudást is. Ha tapasztalunk valamit (jót, rosszat), az egyben szíven is talál. Viszont a szívben, a kereszt középpontjában összegyűlt lelki erő (és mikrozima) tud segíteni a feldolgozásban, így minden tapasztalás után, minden tűzkeresztségen való átesés után, újra és újra „megkeresztelve”, megtart az élet próbájában, és megmutatja, megtanít arra, hogy mit szabad.
Az egyházi művi keresztséget és liberális (aberrált, művi) szabadságot nem tudom értelmezni, mivel nem biológia és élettan alapúak, hanem számomra ezek hamis és téves képződmények.
Az oltástól meg lehet tapasztalni, hogy milyen a sebződés és a becsapottság, erre való negatív tanításnak az oltás. Szabadon letaszítja az oltottakat a kereszt-énjükről egy másik, egy sátáni, oltáspárti, de nem oltott, csaló kereszt-én. Minden ember kereszt-én(y). Az oltáspártiak, az oltás ellen a tiltakozást elmulasztók letaszítják az oltottakat a keresztről, és a sátánisták nem tanulnak belőle, mert nincs, aki ezt megtanítsa, nincs, aki ezen a tűzkeresztségen, „meggyilkoltsági tapasztalaton” átvezesse őket. Ezért tartom kiemelkedően támogatandónak és fontosnak az élethez való jog hangsúlyozását, és az oltás miatti elindult pereket. Az oltástól meg lehet halni, vagyis gyilkol, erőszakosan megfoszt az élethez való jogtól.
Én a covid cirkusz legelejétől kezdve oltást tagadó vagyok, ami mára kibővült a szűrővizsgálat tagadással is. Egyiknek sincs jó értelembe vett értelmük, mind káros tevékenységek.
A „mire való az oltás?” kérdésre én a következő válaszokat adom:
Az oltások valódi kémiai tartalmuktól függően halálos, illetve rövidebb-hosszabb távon életveszélyes mérgezések, az egészség támogatása szempontjából elvetendők, feleslegesek, az egészség támogatásával ellentétes hatásúak. A mögöttes kamu mese indoklás a szükségességéről csak mese, bizonyítatlan, illetve téves vizsgálati eredményeket akarnak eladni „tudományosan” igaznak. Az oltás szükségességét hirdetők (a nem kötelező verziót is) pedig csalók.
Tanítási célzattal viszont az oltások felhívják a figyelmet. Ha valaki nem figyel oda magára, se az őt körülvevő világra, nem tájékozódik, akkor halálos csapdába eshet az oltások magának való beadatása által.
A körülöttünk élőkről lerántja a leplet az oltásokhoz való viszonyulásuk, mit is kívánnak nekünk igazából. Az oltás megtartásával (nem kötelezően is), erőltetésével rosszat kívánnak nekünk, egyértelműen, és még jobban is tudják, hogy nekünk mi a jó, mintha az oltás jó lenne az egészség szempontjából.
Az oltás szükségességét igenis tagadni életszerű.
Annak az orvosnak, aki az elmúlt 4 év után még mindig nem kérdőjelezi meg az oltásokat, nagyon komoly problémák vannak a józan ítélőképességével, de még inkább a szakmai tisztességével. Ugyanis a hippokratészi eskü legfőbb alapelve: NE ÁRTS!
Ezért az “oltástagadó” jelzőt ugyanúgy dicséretnek kell venni, mint az “összeesküvés-elmélet gyártó / konteós” jelzőt, mivel mindkettőről bebizonyosodott, hogy nemcsak hogy van alapjuk, hanem nagyon is valósak, hiszen akinek van szeme, az látja, hogy mi folyik itt. Mindkettő a józan ész, a kritikai gondolkodás és az alapvető emberi morál meglétéről tanúskodik, szemben az ilyen-olyan dogmákban való bigott hittel és a mindenkori hatalomnak való feltétlen engedelmességgel, mindegy, mibe kerül.
Úgyhogy akit ilyen jelzőkkel illetnek, az érezze magát kitüntetve, hiszen maga a hatalom által kitartott papagáj-média igazolja a létjogosultságukat!
A Magyar Nemzet meg jobban tenné, ha megfogadná a régi közmondást: ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.