Pfizer-botrány: magzati sejtvonalak a vakcinákban!

7 thoughts on “Pfizer-botrány: magzati sejtvonalak a vakcinákban!”

1. HeLa, HEL és magzati sejtvonalak vakcinákban és ennek következményei:
   https://angelikamihalik.substack.com/p/hela-hel-es-magzati-sejtvonalak-vakcinakban
   https://orvosokatisztanlatasert.hu/hela-hel-es-magzati-sejtvonalak-vakcinakban-es-ennek-kovetkezmenyei/

   Válasz

2. Egy új, átfogó tanulmányt követően a világhírű Cleveland Clinic megerősítette, hogy az influenza elleni védőoltások nem hatékonyak az influenza megbetegedések megelőzésében, és csak növelik a szövődmények kockázatát.
   A Cleveland Clinic nagyszabású prospektív kohorsztanulmányának ítélete az influenza elleni védőoltásról megdöbbentő bizonyítékot tárt fel és egyben a tömeges oltások napirendjének, az egész vakcina_propagandának a hitelességét is megingatta. (*A kohorszvizsgálat a longitudinális kutatások vagy panelkutatások egyik formája, amely a vizsgált mintát egy speciális populációból, a kohorszból nyeri.)
   Lássuk be, egyre több, kétes, furcsa , eddig “konteónak” titulált tény válik ténnyé az állítólagos agyonreklámozott “védőoltásokkal” kapcsolatosan.
   A most említett tanulmány megállapította, hogy a vakcina nem csak hatástalan, hanem jelentősen megnövekedett a fertőzés kockázata is, a szövődmények elődfordulása azoknál, akiket ezzel beoltottak, azzal a céllal, hogy úgymond elejét vegyék az influenzás megbetegedéseknek.

   A Dr. Nabin Shrestha , a Cleveland Clinic Infectious Diseases osztályának vezetője által vezetett tanulmány eredményeit a MedRvix folyóiratban tették közzé .
   A tanulmány több mint 53 000 alkalmazottat követett nyomon a 2024–2025-ös légúti vírusszezonban.
   A kutatók arra törekedtek, hogy felmérjék, vajon az influenza elleni vakcina védelmet nyújt-e a laboratóriumban is megerősített influenzafertőzések ellen.
   Az eredmények komoly kérdéseket vetnek fel az idei influenza elleni oltással szemben és a szezonális oltásokra irányuló propagandával kapcsolatban.
   A tanulmány célja a 2024–2025-ös influenza elleni oltás valós hatékonyságának értékelése volt viszonylag egészséges, munkaképes felnőttek körében, egészségügyi környezetben.
   2024. október 1-jén – az oltás bevezetésének kezdetén – a Cleveland Clinic Ohio-i létesítményeinek összes alkalmazottja szerepelt.
   A vakcinázási állapotot időfüggő kovariánsként kezeltük.
   Ez lehetővé tette az influenza előfordulásának szigorú nyomon követését 25 hetes időszakon keresztül.
   A kockázat kiszámításához Cox-arányos kockázati modelleket használtak, amelyeket korhoz, nemhez, munkatípushoz és elhelyezkedéshez igazítottak.

   Az elsődleges végpont: A megerősített influenzafertőzésig eltelt idő (nukleinsav-amplifikációs teszttel az A vagy B influenza esetében).
   Az elemzett 53 402 alkalmazott 82,1%-a kapott influenza elleni védőoltást.
   Az influenza kumulatív incidenciája azonban gyorsabban nőtt a beoltottakban, mint a be nem oltottakban!
   Összesen 1079 influenzafertőzés fordult elő.
   Ezek a fertőzések túlnyomórészt A-influenzát jelentettek.
   Többváltozós korrekciót követően a beoltottaknál 27%-kal magasabb volt az influenzafertőzés kockázata (HR 1,27, 95% CI: 1,07-1,51, P = 0,007).
   Riasztó, mivel ez a vakcina -26,9%-os negatív hatékonyságát jelenti.
   Ezek az eredmények azonban nem a tesztelés elfogultságából származnak.

   Míg a beoltott egyének nagyobb valószínűséggel vettek részt teszten, a teszt pozitivitási aránya közel azonos volt a be nem oltottakéval.
   Ez az egyenletes egyensúly a fertőzések valódi túlsúlyát jelzi.
   A Cleveland Clinic megállapításai mélyen aggasztóak.
   A negatív vakcina hatékonysági (VE) adat azt mutatta, hogy az oltások inkább ártanak, semmint védelmet nyújtanak.
   Ez a megállapítás egyenesen ellentmond a közegészségügyi üzeneteknek, és komoly kérdéseket vet fel a törzsek közötti eltéréssel, az immuninterferenciával vagy a vakcinával kapcsolatos potenciális érzékenységgel kapcsolatban.
   Ez sem egy marginális statisztikai mulasztás volt.
   A jelet mind a beállított, mind a nem beállított modellekben megtartották.
   Időfüggő módszerekkel korán észlelték.
   A VAKCINÁK EGYETLEN PONTOS SEM MUTATTAK VÉDŐHATÁST.
   Ráadásul a kutatásban résztvevők csoportja nem volt beteg, idős vagy veszélyeztetett populáció.
   Az átlagéletkor 42 év volt, többnyire egészségesek, magas szakmai megfeleléssel.
   Az adatok elég megbízhatóak voltak ahhoz, hogy elutasítsák azt az általános védekezést, miszerint a „teszt-negatív” vizsgálatok esélyhányadosai eltúlozzák a védelmet, mivel a tanulmány a közvetlen kockázatot mérte .
   Ez a kemény, valós elemzés azt sugallja, hogy a 2024–2025-ös influenza elleni vakcina nemcsak hogy nem védte meg a munkaképes korú felnőtteket, de növelhette a fertőzés kockázatát.

   Az éves influenza elleni oltási stratégiákat azonnali kivizsgálásnak kell alávetni.
   A valós idejű hatékonyságkövetésnek legalább nemzeti kötelezővé kell válnia, nem pedig utólag.

   Válasz

3. AZ EGÉSZ VILÁGOT MEGFERTŐZTÉK MAGZATI SEJTVONALAT TARTALMAZÓ VAKCINÁKKAL:
   2017 márciusáig több milliárd vakcinát adtak be, amelyeket csak a WI-38 vonal használatával készítettek.

   A magzati sejtvonalakat az 1930-as évek óta használják vakcinák gyártására. A magzati szövetekből származó sejtvonalak egyik első orvosi alkalmazása az első polio-vakcinák előállításában volt . Például az 1950-es években a svédországi Karolinska Institute tudósai gyermekbénulás vírust szaporítottak magzati sejtvonalakban, hogy polio vakcinát készítsenek belőle. Az így kapott vakcinát körülbelül 2000 gyermeknek adták be.

   Sok más oltóanyag, köztük a bárányhimlő és a rubeola elleni vakcina olyan sejtvonalak felhasználásával készül, amelyek eredetileg az 1960-as években véget ért két terhesség magzati szövetéből származnak, a vakcina fejlesztésével nem összefüggő okok miatt.
   Az ezekből a magzatokból származó fibroblasztsejtek leszármazottai azóta is laboratóriumokban nőnek, mint a WI-38 és MRC-5 sejtvonalak . Ma is használják vakcinavírusok termesztésére.
   2017 márciusáig több milliárd vakcinát adtak be, amelyeket csak a WI-38 vonal használatával készítettek. (!!!)

   Azok az oltások, amelyeket eredetileg magzati szövetből származó sejtvonalak felhasználásával készítettek vagy készítenek, a következők:
   – Adenovírus
   – Bárányhimlő
   – Ebola
   – Gyermekbénulás]
   – Veszettség
   – Rubeola
   – Övsömör

   COVID 19-nél használt magzati sejtvonalak:
   A COVID-19 ellen használt vagy fejlettebb fejlesztésű vakcinák közül több a HEK-293 vagy PER.C6 sejtvonalat használja a gyártáshoz. Más esetekben, nevezetesen a Pfizer , a Sputnik-V és a Moderna által gyártott HEK-293 vakcinákat használták a tesztelési szakaszban. A PER.C6 retina sejtvonalat, amelyet egy abortált magzatból izoláltak 1985-ben, Janssen használta a COVID-19 vakcina kifejlesztéséhez.
   https://en.wikipedia.org/wiki/Use_of_fetal_tissue_in_vaccine_development

   Válasz

4. De itt még nincs vége a horror-történetnek, mert beszélni kell a rákot, és turbórákot okozó komponensről, a COS-sejtekről, amelyek minden vakcinában jelen vannak.A gyermekoltásokban is.

   A COS majomveseszövetből származó fibroblasztszerű sejtvonalak . A COS-sejteket a CV-1 sejtek halhatatlanná tételével nyerik az SV40 vírus olyan változatával , amely nagy T-antigént képes termelni , de a genomiális replikációban hibás.
   A CV-1 sejtvonal viszont egy afrikai zöld majom veséjéből származik .

   A “COS” mozaikszó az O -eredetű C V-1 (majom) sejtekből származik , és az S V40 genetikai anyagot hordozzák .
   Három COS-vonalat hoztak létre (COS-1, COS-3 és COS-7), amelyek közül kettőt általánosan használnak (COS-1 és COS-7).
   https://en.wikipedia.org/wiki/COS_cells

   Válasz

5. Orvosoknak ajánlom, mivel ehhez szakmai felkészültség szükséges
   A vakcinák teljes hatásmechanizmusa, ami egyben egy leleplező tanulmány a szándékos népirtásra is:

   httphttps://nikolaosanaximandros.gr/katastoli-tou-emfytoy-anosopoiitikou-apo-emvoliasmous-me-mrna/2/s://nikolaosanaximandros.gr/katastoli-tou-emfytoy-anosopoiitikou-apo-emvoliasmous-me-mrna/

   Válasz

6. HORROR2:
   Kanyaró, mumpsz, rubeola és bárányhimlő elleni vakcina gyermekeknek Nanobot rajokat, kvantumpontokat és önszerelő hidrogélt mutat be
   https://anamihalceamdphd.substack.com/p/measles-mumps-rubella-and-varicella-876?utm_source=substack&utm_campaign=post_embed&utm_medium=email

   Válasz

7. HORROR3:
   Sajnos a globális elit a bűn melegágya.
   De van fegyverünk: NEM VESZÜNK TÖBB ILYEN TERMÉKET!

   Nestlé: vízrablás, gyermekrablás, gyermekrabszolgaság, kartellgyanú
   https://www.youtube.com/watch?v=HMgpUqugtOU

   Magzati vesesejtekkel tesztelik(!!!)
   Kiemelten: NESTLÉ, PEPSI-COLA

   Élelmiszereknél is hasonló az eljárás, vagyis nem kötelező a címkén feltüntetni sem az összetevőnek, sem az adalékanyagnak nem minősülő, ám a termékben jelenlévő anyagokat. Nem kötelező továbbá az etikailag problémás eljárási módok feltüntetése. Ide tartozik például, ha egy adott terméket gyártó cég (például csokoládé) az ízhatásokat (eléggé édes vagy keserű-e) embrióveséből úgynevezett HEK293 (humán embrionális vese sejtonalból származó szövettenyészetben) teszteli le, mielőtt piacra dobná.

   Szabó Marcell ombudsman erre többször hívta fel a figyelmet, az EU-ban is. 8-9. oldal
   https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/images/sajto_2013/2013_23het.pdf

   “A Senomyx nevű, San Diegó-i bio­-technológiai vállalkozás egy olyan eljárást fejlesztett ki, amelynek során élelmiszerekhez gyártott összetevőket egy abortált embrióból származó sejtszövet segítségével teszteltek.
   Ráadásul nem mással, mint a Pepsi Colával kötöttek 30 millió dolláros szerződést három évvel ezelőtt. A korábban elsősorban vakcinagyártásban érdekelt Senomyx szabadalmainak vizsgálatából kiderült, hogy számos esetben használták a HEK293-as (HEK=human embryo kidney – emberi magzat veséjéből származó) sejtvonalat.
   A szabadalmak jelentős része ízfokozókra vonatkozott, így több magzatvédő csoport bojkottot hirdetett meg a Pepsi Colával szemben. Az óriáscég elleni bojkott mögött a Children of God for Life (Isten gyermekei az életért) nevű csoport áll, amelynek vezetője, Debi Vinnedge szerint a Pepsi által megrendelt kutatás azért is etikátlan, mert ez gyakorlatilag piacot teremt az abortált magzatoknak, valamint arra serkenti a kutatókat.

   Szabó Marcel arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, amelyek az Európai Unión kívüli országokban nem mindenhol tiltottak.
   Alappal feltételezhető, hogy üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamatában használják az embrió­-szöveteket, sőt, a zöldombudsman szerint egyes kozmetikai cégeknél nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek.
   Ezt tiltotta be 2013-tól az EU. Ugyanakkor a nemzetközi kereskedelem révén az Európán kívüli országokból a magyar áruházakba is érkezhetnek ilyen termékek, amelyeknek címkéin a gyártó nem köteles feltüntetni a fejlesztés részleteit.

   A zöldombudsman hangsúlyozta, az etikai problémát és a jogi visszásságot elsősorban éppen az jelentheti, hogy a fogyasztók nem értesülnek arról, hogy az általuk vásárolt, fogyasztott termék esetleg embriókon végzett kutatás eredményeként jött létre.
   „A fogyasztók lelkiismereti szabadságát sértheti, hogy tudtuk nélkül olyan terméket fogyasztanak, használnak, melynek kifejlesztése körülményeivel nem értenek egyet” – fogalmazott Szabó Marcel.
   Szakértők szerint ugyanakkor a szóban forgó embrió sejtvonal (HEK293) használata a tudományos világban általánosan elfogadott napi gyakorlat, hazánkban is több laboratórium alkalmazza ezt a technológiát. „Kiválóan alkalmas fehérjék előállítására, kifejeztetésére. Mindössze arra van szükség, hogy az adott fehérje genetikai kódját, vagyis DNS-ét bevigyük a sejtekbe” – magyarázta a Heteknek Buday László, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója.

   És hogy mindennek mi köze a levesporokhoz vagy az üdítőitalokhoz?A szóban forgó cég újítása abban áll, hogy ezekkel a sejtvonalakkal „legyártatja” az ízlelésért felelős emberi fehérjéket (receptorokat), majd a rendszerhez hozzáadnak általuk kifejlesztett molekulákat. Ha egy molekula erősebben kötődik a receptorhoz és aktívabb jelátviteli utat generál, akkor az az ízlelés során is intenzívebb ízt fog kiváltani.
   Buday László hozzátette: az élelmiszeripari felhasználás viszonylag új jelenség, de a gyógyszeriparban már hosszabb ideje használják ezt a sejtvonalat ugyanilyen molekulaszelekcióra, például vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztéséné
   https://www.hetek.hu/hatter/201303/embrio_a_levesporban

   Erre megszűntették az ombudsman intézményét.

   Válasz