Szerző: Emzeperix

Egy szülő gondolatai a COVID-19 elleni kísérleti vakcina kapcsán

Szülőként hatalmas felelősségnek tartom döntést hozni arról, hogy beoltassuk-e az 5 évesnél idősebb gyermekeinket a COVID-19 betegség ellen rendelkezésre álló készítményekkel. Szerettem volna jó döntést hozni ebben a kérdésben, ezért legjobb tudásom szerint próbáltam körbejárni a gyermekek oltásának kérdését. Jelen írásomban szeretnék megosztani – a teljesség igénye nélkül – pár olyan szempontot, amelyek számomra a döntéshozatalban meghatározónak bizonyultak.

A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények alkalmazása előtt minden esetben számomra az első lépés, hogy elolvasom annak betegtájékoztatóját. Fontosnak tartom megismerni, hogy milyen hatást vált ki egy adott készítmény és esetlegesen milyen kockázatokkal, mellékhatásokkal járhat ha bármelyik családtagom szervezetébe kerül. A COVID-19 betegség elleni vakcinák esetében is a betegtájékoztató volt, amit elsőként kerestem.

Amikor a felnőttek COVID-19 betegség elleni oltási programja elkezdődött kerestem az úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező COVID-19 vakcinák betegtájékoztatóit, annak érdekében, hogy el tudjam dönteni oltassam magam vagy nem. Azonban akkor még a hazai hivatalos oldalakon, mint amilyen például az ogyei.gov.hu, nem volt elérhető. Hosszas kutakodás után az Európai Gyógyszerügynökség (továbbiakban: EMA) oldalán találtam rá a vakcinák alkalmazási előírásaira és a betegtájékoztatókra magyar nyelven (https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/comirnaty-epar-product-information_hu.pdf), ezért a mai napig is ebből a forrásból tájékozódom.

Döntéseimet olyan dokumentumokra próbálom alapozni, amelynek tartalmáért valaki felelősséggel tartozik, de legalábbis, amelyek túlmutatnak a fősodrásúnak is nevezett médiából ránk zúduló többnyire egyoldalú véleményeken. A vakcinák alkalmazási előírásainak és betegtájékoztatóinak tartalmi követelményeit európai uniós jogszabályok határozzák meg, a gyógyszerkészítmények forgalomba hozatala szintén jogszabályok által meghatározott folyamat eredménye, melyek megnevezik azokat a szervezeteket, amelyek felelősek az engedélyezési folyamat lépéseiért. Ilyen szervezet például a már korábban említett EMA, amely az Európai Unió decentralizált ügynöksége, amely felelős az Európai Unió területén a gyógyszerek (beleértve az oltóanyagokat) tudományos értékeléséért, felügyeletéért és biztonságosságának ellenőrzéséért.

Nem volt ez másképp akkor sem, amikor a gyerekek oltása elkezdődött, elsőként ismét az EMA weboldalán lévő dokumentumokból tájékozódtam.

Tekintettel arra, hogy jelen írásom a gyermekek, elsősorban az 5 éven felüliek oltása kapcsán igyekszik válaszokat találni vagy legalábbis gondolatébresztő kérdéseket megfogalmazni, ezért csak a „Comirnaty 10 mikrogramm/adag koncentrátum diszperziós injekcióhoz 5–11 éves gyermekek COVID-19 mRNS vakcina (nukleozid-módosított) tozinamerán” elnevezésű, közismerten csak Pfizer vakcinaként emlegetett készítmény betegtájékoztatójával és alkalmazási előírásával kapcsolatos gondolataimat igyekszem ismertetni kizárólag laikus szemmel.

Megnyitva a betegtájékoztatót elsőként az elején található fekete háromszögre irányult a tekintetem, amelyet a következő figyelmeztetés követett:

„▼Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével.”

Számomra ez már az elején jelentős kételyeket ébresztő tájékoztatás volt a gyermekeimen történő alkalmazást illetően. A háromszög szimbólum és a szöveges figyelmeztetés nem véletlen, mivel szerepeltetése a feltételes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítmények esetén jogszabályi előírás az alkalmazásukkal kapcsolatos magasabb kockázat jelzéseként.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

A betegtájékoztató Figyelmeztetések, óvintézkedések pontjában az alábbiakat olvastam:

„Mint minden vakcinánál, a Comirnaty esetében is előfordulhat, hogy nem véd meg minden beoltott személyt, és nem ismert, meddig tart a védőhatás.”

Adódik az első kérdés: ha nem ismert, hogy meddig tart a védőhatása, akkor mi értelme az alkalmazásának? –

Az első döbbenet után folytattam az olvasást:

„Előfordulhat, hogy gyermeke harmadik Comirnaty oltást kap. Lehetséges, hogy gyengült/gyengített immunrendszerű személyek a harmadik adag után sem lesznek teljesen védettek a COVID-19 betegséggel szemben. Ilyen esetekben továbbra is alkalmaznia kell az általános óvintézkedéseket a COVID-19 megelőzésére. Ezen kívül az Önnel szoros kapcsolatban állókat is megfelelően be kell oltani.”

Tehát értelmezésem szerint a vakcinából – azon túl, hogy tulajdonképpen deklarálja, hogy minimum három adagra lesz szüksége az oltásnak minden esetben szülői hozzájárulással alávetett gyereknek – a vírus által legveszélyeztetettebb, gyengült/gyengített immunrendszerű személyeket három adag sem biztos, hogy megvédi. De akkor hány adag tudja megvédeni? Meghatározható-e az adagok száma egyáltalán? És mire alapozzák a „védelem” szó használatát, ha a védelem időtartama nem ismert? Ha a gyártó nem ismeri a védelem időtartamát, akkor mire alapozzák a fősodrású médiában szakértőnek nevezett emberek a találgatásaikat? Honnan veszik a bátorságot, hogy bárkit – felnőttet és gyereket egyaránt – oltakozásra biztassanak úgy, hogy még maga a gyártó sem tudja, meddig tart a vakcinák által kiváltott védelem ideje?

Felnőttek esetén közel egy éve alkalmazzák a Comirnaty (Pfizer) vakcinákat, mely idő alatt már a 4. oltást ajánlják az arra nyitottaknak és mindemellett felelősséggel még annyit sem mernek hivatalos dokumentumban bizonyossággal leírni, hogy például „legalább 3 hónapos védelmet biztosít”? Aki ilyesfajta jóslásba bocsátkozik csupán feltételezésként, szakmai vagy bármilyen tudományos megalapozottság nélkül teszi. Az sem segíti a felelős döntés meghozatalát, hogy az alkalmazási előírást és a betegtájékoztatót szinte havonta frissítik az EMA honlapján.

A fentieknél jobban csak az döbbentett meg, amikor a betegtájékoztató 2. pontjában azt olvastam, hogy „Ne alkalmazza a Comirnaty-t, ha gyermeke allergiás a hatóanyagra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére” és a 6. pontban szereplő felsoroláshoz érve a vakcina összetevői között az alábbiakat olvastam:

„– ((4-hidroxibutil)azanediil)bisz(hexán-6,1-diil)bisz(2-hexildekanoát) (ALC-0315)

– 2-[(polietilénglikol)-2000]-N,N-ditetradekilacetamid (ALC-0159)

– 1,2-disztearoil-sn-glicero-3-foszfokolin (DSPC)”

Mik ezek az összetevők? Honnan tudjam vagy tudhatom meg, hogy a gyermekem allergiás-e ezekre az összetevőkre? – fogalmazódtak meg bennem sorra a kérdések.

.

Az összetevők jellemzői után kutatva, az internetes kereső egyik találata az Európai Parlament oldalára mutatott, ahol Guido Reil európai parlamenti képviselőnek 2021. december 22-én az Európai Parlamentben elhangzott kérdéséből az alábbiak ragadták meg a figyelmem:

„Az Európai Gyógyszerügynökség termékinformációi szerint a Pfizer Comirnaty vakcinájának két fő összetevője az ALC-0315 és az ALC-0159. Az Echelon, a nanorészecskék gyártója kijelenti, hogy azok „csak kutatási célokat szolgálnak, emberi felhasználásra nem alkalmasak”. A nem engedélyezett segédanyagokat tartalmazó oltóanyag beadása – különösen gyermekeknek – illegális, veszélyes és etikátlan.” (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/P-9-2021-005690_EN.html)

A fentiek után adta magát a következő lépés és felkerestem a két összetevő gyártójának, az Echelon- Biosciences-nek a weboldalát, ahol az alábbiakat találtam:

„Az ALC-0315 egy ionizálható lipid, amelyet lipid nanorészecskék képzésére használtak az RNS szállítására. Az ALC-0315 az ALC-0159, a DSPC és a koleszterin mellett a SARS-CoV-2 elleni BNT162b2 vakcina egyik összetevője. Ez egy reagens minőségű termék, kizárólag kutatási célra.”https://www.echelon-inc.com/product/alc-0315/

„Az ALC-0159 egy PEG-ezett lipid, amelyet lipid nanorészecskék képzésére használtak RNS szállítására. Az ALC-0159 az ALC-0315, a DSPC és a koleszterin mellett a SARS-CoV-2 elleni BNT162b2 vakcina egyik összetevője. Ez egy reagens minőségű termék, kizárólag kutatási célra.” (https://www.echelon-inc.com/product/alc-0159/

Összegezve a fentieket álláspontom szerint az idézett betegtájékoztató szerint nem alkalmazható a vakcina, ha valaki allergiás az összetevőire, de mivel legalább két összetevője emberi felhasználásra alkalmatlan, kizárólag kísérleti célra használható, emberi alkalmazásra veszélyes lehet. Számomra mindez azt jelenti, hogy ha elég bátor vagy, a saját magad és a gyereked oltásával „segíted” a tudomány fejlődését, vagyis részt vehetsz egy kísérletben, aminek a kimenetele jelenleg bizonytalan.

A Comirnaty (Pfizer) vakcina betegtájékoztatója az EMA weboldalán egyazon dokumentumban szerepel a készítmény alkalmazási előírásával, amelynek 4.4. pontja szerint „a vakcina által biztosított védelem ideje nem ismert, mert meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.” Ez a mondat kvázi „legalizálja” az ALC-0315 és az ALC-0159 összetevők alkalmazását, mivel még kísérleti szakaszban van a vakcina, zajlanak a klinikai vizsgálatai, ezért ezen összetevők felhasználása is kutatási célra történik, tehát jogilag védhető, azonban erkölcsi szempontból szerintem életellenes, felháborító és aggodalomra ad okot, különösen a gyerekeken történő alkalmazás vonatkozásában.

Ugyanezen alkalmazási előírás 5.1. pontja szerint „ezt a gyógyszert feltételes jóváhagyással engedélyezték, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerre vonatkozóan további adatokat kell benyújtani. Az Európai Gyógyszerügynökség legalább évente felülvizsgálja az erre a gyógyszerre vonatkozó új információkat, és szükség esetén módosítja az alkalmazási előírást.” Ugye mennyivel jobban hangzik a „feltételes jóváhagyással” engedélyezett vakcina, mint a „kísérleti jelleggel” engedélyezett készítmény?

A „feltételes jóváhagyás” véleményem szerint tulajdonképpen a kísérleti jelleg burkolt, a hétköznapi emberek számára „emészthetőbb” és egyben félrevezetőbb megfogalmazása. Hiszen, ha egy gyógyszerkészítményről még nem tudunk minden adatot, amely szükséges a feltétel nélküli jóváhagyásához, az a készítmény nem nevezhető biztonságosnak, legfeljebb feltételezésekkel élhetünk e téren, ami a hiányzó vizsgálatok, kutatások során vagy igazolást, vagy cáfolatot nyer.

Eltérések a már jól bevált oltásoktól

A Comirnaty (Pfizer) vakcina feltételes jóváhagyással rendelkező forgalomba hozatali engedélyének II. számú melléklete alapján megállapítható, hogy az engedélyezésre a 726/2004/EK rendelet 14-a. cikke alapján került sor.

A 726/2004/EK rendelet 14-a. cikke tartalmazza azokat a lényeges jogi szempontú különbségeket, amelyek megkülönböztetik a Comirnaty (Pfizer) vakcinákat az általunk jól ismert oltásoktól. A 726/2004/EK rendelet 14-a. cikke – talán nem véletlenül – 2019. január 7. napján lépett hatályba (a 2019/5 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet 1. cikk 14. pontja alapján) és az alábbiakat tartalmazza:

„(1) Kellően indokolt esetekben a betegek kielégítetlen gyógyászati igényének kielégítése érdekében a teljes klinikai adatok benyújtása előtt megadható a forgalomba hozatali engedély olyan gyógyszereknek, amelyek súlyos vagy életveszélyes betegségek kezelésére, megelőzésére vagy orvosi diagnosztizálására szolgálnak, feltéve, hogy az adott gyógyszer azonnali forgalmazásából származó előny nagyobb, mint a megkövetelt további adatok hiányából eredő kockázat. Veszélyhelyzetben az ilyen gyógyszereknek megadható a forgalomba hozatali engedély még abban az esetben is, ha a teljes preklinikai vagy gyógyszerészeti adatok nem kerültek benyújtásra.”

A fentiek alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a COVID-19 betegség vonatkozásában kifejlesztett vakcinákat megelőzően, veszélyhelyzet okán, teljes preklinikai vagy gyógyszerészeti adatok benyújtása nélkül nem kerülhetett forgalomba gyógyszerkészítmény az Európai Unióban, így Magyarországon sem. Azok az oltások, amelyeket mi szülők és gyermekeink eddig kötelező oltásokként kaptunk egy sokkal szigorúbb eljárásrend alapján kerültek forgalomba, nem csupán feltételezésekre alapozva, hanem a hatásosságuk és biztonságosságuk egyértelmű, végleges megállapítását követően.

Álláspontom szerint joggal merülhet fel a kérdés, hogy a magukat szakértőnek nevező véleményvezérek mégis miért igyekeznek megtévesztéssel rávenni a szülőket arra, hogy kockára tegyék gyermekeik egészségét vagy akár életét? Talán ők épp úgy zsarolás áldozatai, mint azok az emberek, akik azért oltatják magukat a Covid-19 betegség elleni kísérleti vakcinákkal, hogy ne veszítsék el a munkájukat és ezáltal a megélhetésüket, vagyis a munkahelyük helyett inkább a munkaképességüket és akár az életüket is kockáztatják, nem gondolva arra, hogy ezzel a cselekedetükkel hosszú távon – társadalmi szinten is – milyen súlyos károkat okozhatnak.

A gyógyszeripar fejlődése vagy a közegészség megóvása a fontosabb cél?

A 726/2004/EK rendelet 14-a. cikke tulajdonképpen vészhelyzet esetén legalizálja az embereken végezhető gyógyszerkísérleteket, ami jelentősen hozzájárul a gyógyszeripar és a gyógyszer-kereskedelem fejlődéséhez, amely érdeket az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83 EK irányelv preambulumában az Európai Unió a közegészség megóvásának célja fölé helyez – vagyis – bármennyire hihetetlennek tűnik – rögzíti, hogy a gyógyszeripar fejlődését az emberek egészségének megóvása nem akadályozhatja, szó szerint idézve:

„ A gyógyszerek gyártására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályok legfontosabb célja a közegészség megóvása. Ezt a célkitűzést azonban olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem hátráltatják a gyógyszeripar fejlődését, illetve a Közösségen belüli gyógyszer-kereskedelmet.”

Ezzel egybecseng az Európai Unió Tanácsának a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló 2018. december 7. napján kelt ajánlása (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H1228(01)&from=GA), mely többek között tartalmazza a tagállamok számára azon ajánlást miszerint dolgozzanak ki „az adott helyzetnek megfelelően nemzeti és/vagy regionális szintű oltási terveket”, amelyek javasolt tartalmi elemeként a védőoltások egész életre kiterjedő megközelítésének alkalmazása is szerepel.

Hogy mit is jelent a védőoltások egész életre kiterjedő megközelítésének alkalmazása csak mostanában kezd igazán értelmet nyerni számomra, mikor közel egy év leforgása alatt az embereket már ugyanazon betegség különböző mutációi okán már a negyedik védőoltás felvételére kezdik ösztönözni, sőt egyes véleményvezérek egyértelműen kijelentik: „ne azt számolják, hogy hányadik, hanem 3-4 havonta oltassák be magukat” (forrás: https://index.hu/belfold/2022/01/14/javasolt-oltas-covid-19-pfizer/). Csak számomra abszurd ez a történet?

A Comirnaty (Pfizer) vakcina esetében a forgalomba hozatali engedély II. számú melléklete szerint a „Comirnaty hatásosságának és biztonságosságának megerősítése érdekében a MAH-nak be kell nyújtania a randomizált,placebokontrollos, megfigyelő számára titkosított besorolású C4591001 vizsgálat végleges klinikai vizsgálati jelentését” 2024 júliusáig, vagyis a vakcina hatásosságának és biztonságosságának egyértelmű megállapítására csak 2024 júliusát követően kerülhet sor.

Számomra úgy tűnik, hogy több milliárd dózis kísérleti vakcinát adnak be emberek tömegeinek, köztük már gyerekeknek is, nagyrészt burkolt kényszer – értem ez alatt, hogy például a munkavégzés feltételévé teszik a vakcinák felvételét, a védettségi igazolványok meglétéhez kötik népszerű szolgáltatások igénybevételét és még sorolhatnám) és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül történő állandó sulykolás és manipuláció segítségével anélkül, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződnének a vakcinák hatásosságáról és biztonságosságáról. Ez véleményem szerint életellenes és erkölcstelen.

Álláspontom szerint, tekintettel a vakcina kísérleti jellegére, nagy veszélynek teszi ki gyermekét az a szülő, aki az alapján dönt az oltásról, hogy a „szomszéd Pistike is megkapta és kutya baja”, „a Zsuzsika is él és virul, pedig már kettőt is kapott”. Mint általában a gyógyszerkísérleteknél, jelen kísérletek során is a nyilvánosság számára ismeretlen arányban placebót is alkalmaznak, ezért senki nem tudhatja, hogy az ő gyerekébe hatóanyaggal rendelkező vagy hatóanyag nélküli sóoldatot fecskendeznek!

Mi a helyzet a GMO-kkal?

A Magyar Kormány GMO-król szóló rövid tájékoztatójában az alábbiakat olvashatjuk:

„A genetikailag módosított szervezetek (röviden: GMO-k) olyan szervezetek, amelyekben a genetikai örökítőanyagot (DNS-t) mesterségesen átalakították úgy, ahogy az a természetben nem fordul elő.

A technológiát gyakran nevezik „modern biotechnológiának”, „géntechnológiának”, „génmódosításnak” vagy „génmanipulációnak”. Ezzel a technikával lehetőség nyílik az élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak vagy mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az átültetésére bármely élő szervezetbe. A génátültetés lehetősége, nem-rokon fajok között is fennáll…

A géntechnológiában tapasztalható, tudományos léptékkel mérve is gyors fejlődés következtében nem volt elég idő a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások kivizsgálására. Alig ismerjük a genetikailag módosított szervezetek környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi hatásait és kockázatait. A GMO-k emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak többségét (a jogszabályoknak is megfelelően) biotechnológiai óriáscégek végzik vagy finanszírozzák. Független hatásvizsgálatok sajnos alig állnak rendelkezésünkre.

Nem csak a társadalom, vagy az egyes uniós tagállamok, hanem a tudomány álláspontja is erősen megosztott a GMO-k biztonságának kérdésében. Tény az, hogy ha egyszer az ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat onnan nem tudjuk visszavonni. Ezért lenne fontos, hogy még az engedélyezés előtt alaposan felmérjük és kivizsgáljuk az egyes GMO-k kockázatait.” (forrás: https://2010-2014.kormany.hu/download/f/a5/60000/gmo-rol%20roviden.pdf)

A koronavírus-betegség kezelésére vagy megelőzésére szolgáló, géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséről és az ilyen gyógyszerekkel való ellátásról (Covid19) szóló 2020/1043 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke alapján „a klinikai vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos egyetlen művelet – beleértve a Covid-19 kezelésére vagy megelőzésére szolgáló, GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló, emberi felhasználásra szánt vizsgálati készítmények csomagolását és címkézését, tárolását, szállítását, megsemmisítését, ártalmatlanítását, forgalmazását, az azokkal történő ellátást, azok beadását vagy felhasználását, kivéve a vizsgálati készítmények gyártását – sem igényel előzetes környezeti kockázatértékelést vagy hozzájárulást”, ellentétben a korábbi, veszélyhelyzeten kívül, még mindig irányadó szabályozással.

A 2020/1043 európai parlamenti és tanácsi rendelet tehát a GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló COVID-19 betegség megelőzésére és kezelésére szolgáló készítmények engedélyezési eljárásából kiiktatta a GMO-s készítmények forgalomba hozatalát megelőző folyamatból az eddig alkalmazott elővigyázatosság és a fokozatosság elvét, mely alapján a GMO környezetbe bocsátását a fokozatosság elve szerint kell végrehajtani: a GMO-k elszigeteltségét fokozatosan kell csökkenteni, a kibocsátást pedig lépésről lépésre növelni, és csak akkor szabad a környezetbe bocsátani, ha az emberi egészség és a környezet védelme érdekében végzett értékelés szerint megtehető a következő lépés (forrás: https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/egyeb/mjsz/201702/13_embersicsjudit.pdf).

Felmerülhet a kérdés, mindez hogyan kapcsolódik a szülők oltással kapcsolatos döntéséhez?

A Comirnaty (Pfizer) vakcina alkalmazási előírásának 5.1. pontjában szerepel, hogy „a Comirnaty-ban levő nukleozid-módosított messenger RNS (tozinamerán) lipid nanorészecskékbe van beágyazva, ami lehetővé teszi a nem replikálódó RNS gazdasejtekbe történő bejutását a SARSCoV-2 S-antigén átmeneti expressziójának kiváltása érdekében”, amely információ alapján – ismerve a GMO jogszabály által meghatározott fogalmát (2001/18/EK irányelv 2. cikk (2)) – megállapítható, hogy a Comirnaty (Pfizer) vakcina GMO-t tartalmazó vagy azokból álló készítmény kategóriába tartozik.

A GMO-ra vonatkozó jogi szabályozás hiányosságai és a technológia veszélyei több forrásból megismerhetőek, amelyekkel kapcsolatos előzetes tájékozódás álláspontom szerint minden felelőssége tudatában lévő szülőnek kötelessége. Tudomásom szerint gyermekeink kötelező oltásainak egyike sem GMO-s, tehát a COVID-19 megelőzésére felkínált vakcinák ebben is eltérnek a már jól ismert oltásoktól.

Laikusként kérdésként merült fel bennem a géntechnológiával kapcsolatos tájékozódást követően az is, hogy a koronavírus fertőzöttek és áldozatok számának a COVID-19 vakcinák alkalmazása óta tapasztalható robbanásszerű növekedését okozhatják-e az előzetes környezeti kockázatértékelés és hozzájárulás nélkül a vakcinák által szándékosan a környezetbe kibocsátott GMO-k? Lehet, hogy a különféle mutációk kialakulásának is a GMO-k elővigyázatosság nélküli tömeges környezetbe bocsátása az oka? Ha a GMO-s növényeknél ez megtörténhet, akkor embereknél talán még nagyobb rá az esély?

A mérlegelés során még fontosnak tartottam felkeresni a „Feltételezett mellékhatásokról szóló jelentések európai adatbázisát (EudraVigilance)”, ahol 2022. január 15-ig csak a Pfizer vakcina (COVID-19 VACCINE PFIZER-BIONTECH néven kereshető az adatbázisban) vonatkozásában 700 510 (https://www.adrreports.eu/hu/search_subst.html#) oltást követő nem kívánatos eseményről érkezett bejelentés.

A szülők felelőssége

A gyermekek oltásához szükséges szülői hozzájáruló nyilatkozat, véleményem szerint csak a vakcina alkalmazási előírása és betegtájékoztatója tartalmának ismeretében írható alá felelősséggel, annak ismerete nélkül nem tudja és nem tudhatja a szülő mihez adja a hozzájárulását. Hivatalosan a gyermekek oltásáért csak a szülők tartoznak felelősséggel, amit a hozzájáruló nyilatkozat aláírásával vállalnak!

Természetesen a döntés meghozatalához rengeteg, sajnos többnyire egyoldalú vélemény áll rendelkezésre a fősodrású médiában, amit szinte hipnotizőrként sulykolnak az emberek tudatába! Álláspontom szerint azonban fontos rögzíteni magunkban, hogy azok mind csak vélemények, ajánlások és amennyiben nem bizonyulnak helytállónak egy „elnézést, tévedtem”-mel elintézhetők a kijelentőik által. A tudomány folyamatosan fejlődik, amit ma valósnak tart, holnap már cáfolatot nyerhet. A vakcinák esetében már most rengeteg cáfolat és kétely látott napvilágot, amiről azonban nem a tévéből vagy rádióból szerezhetünk tudomást.

Szülőként úgy gondolom, nem rendelkezem felhatalmazással arra, hogy egészséges gyermekem életét kockáztassam csupán feltételezésekre alapozva, egy vitatható hatékonyságú vakcina kifejlesztésére irányuló legalizált kísérletben.

Azt tanultam az egyetemen, hogy a jognak az erkölcsiséghez kötődnie kell annak érdekében, hogy a társadalom többsége el tudja fogadni azt. Felmerül a kérdés, hogy csak azért, mert jogszabályba foglalják – vagyis azért, mert a WHO egy „gumi” szabály alapján veszélyhelyzetet hirdetett és röviddel előtte – meggyőződésem szerint nem véletlenül – az Európai Unióban jogszabályban kihirdették, hogy veszélyhelyzet esetén a már bevált eljárásrendeket félredobva, feltételezésekre alapozva lehet gyógyszereknek nevezett készítményeket forgalmazni emberek számára –, erkölcsös cselekedet-e emberek életét vagy egészségét kockáztatni? Álláspontom szerint NEM és szembe megy a józan gondolkodással.

A fentiek alapján vajon erkölcsös döntés lenne-e a törvényhozó részéről, ha a feltételes jóváhagyással engedélyezett vakcinák hatásosságának és biztonságosságának végleges megállapítását megelőzően, vagyis a feltételek nélküli forgalomba hozatali engedély kiadása előtt kötelezővé tennék a COVID-19 betegség megelőzése tekintetében elérhető vakcinákat?

Már a jelenlegi körülmények ismeretében is, de a kötelező oltások esetleges bevezetése esetén különösen kíváncsi lennék egykori tanáromnak, Kovács Péter professzor úrnak a véleményére, aki a Miért nincs még kihirdetve a Római Statútum című 2019-ben megjelent tanulmányában (a továbbiakban: Tanulmány) (forrás: https://jog.tk.hu/uploads/files/2019-01-KOVACS.pdf) többek között arra keresi a választ, hogy Magyarországon – a hatályba lépése óta eltelt immáron közel húsz év alatt – miért nem sikerült még kihirdetni a Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító Római Statútumot. A Tanulmány szerint „parlamenti vitákban elhangzott utalások, parlamenti képviselői dokumentumok vagy eseti beszélgetések félmondatai, tudományos írások egyaránt arra utalnak, hogy egy elemet tart igazán aggályosnak a KEH (Köztársasági Elnöki Hivatal), és ez a mentességi klauzula és annak az államfőkre vonatkozó fordulata”, mely a 2016-ban beterjesztett törvényjavaslat (Trócsányi-javaslat) alapján a következőket tartalmazza:

„27. cikk A hivatalos minőség figyelmen kívül hagyása a büntetőjogi felelősség szempontjából

1. A jelen Statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. Semmilyen körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen Statútum szerinti büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés mérséklését.

2. A nemzeti vagy a nemzetközi szabályok szerint a hivatalos minőséggel járó mentességek vagy különleges eljárási szabályok nem akadályozzák a Bíróságot az adott személy fölött joghatóságának gyakorlásában.” (https://www.parlament.hu/irom41/00383/00383.pdf)

A Tanulmányban felsorolásra kerülnek azok a cselekmények, amelyekre a Római Statútum kiterjed, ezek pedig a következők: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, agresszió.

Kovács Péter professzor úr Tanulmányában megvizsgálja azt a kérdést, hogy a Római Statútumban nevesített cselekmények tekintetében „egy bármikori magyar köztársasági elnök célkeresztbe kerülésének van-e realitása”, majd a kérdést alaposan körbe járva 2019-ben megállapítja, hogy „egyszerűen nem állhat elő az a helyzet, amitől tartanak azok, akik a Római Statútum kihirdetésének folyamatát visszatérően megakasztják” Magyarországon.

Tekintettel arra, hogy Kovács Péter professzor úr a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság bírájaként is tevékenykedik, nagyon kíváncsi lennék arra, hogy a jelenleg érvényben lévő különleges jogrend időszakában történt események és kormányzati intézkedések fényében, az esetleges kísérleti vakcinák felvételének általánosan kötelező jogszabályi előírása esetén is fenntartja-e azon megállapítását, mely szerint nem állhat elő az a helyzet, amitől tartanak azok, akik a Római Statútum kihirdetésének folyamatát visszatérően megakasztják. Vajon hazánk vezetői és irányítói milyen megfontolások alapján hozták és hozzák döntéseiket, ha húsz év alatt nem volt bátorságuk a Római Statútum kihirdetéséhez? Hozhatunk-e felelős döntést csak az ő iránymutatásukat követve, vagy mindenképp meg kell vizsgálni a saját értékrendünk alapján is azon kérdéseket, melyekről döntenünk kell? Én az utóbbira biztatok mindenkit, nem valaki ellen, hanem egymásért, gyermekeinkért, a jövőért.

Szerintem egyértelműen kijelenthető, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli üzleti lehetőség befektetői oldalról, hiszen minél több a beteg, annál több gyógyszerre, illetve vakcinára lehet szükség. A tudósok számára szintén rendkívüli lehetőségeket kínál a jelenlegi helyzet, hiszen a természettől egyre távolabb kerülő emberek a tudósokra, mint megmentőkre tekintenek és tőlük várják a megoldást, mindent elhisznek nekik, így lehetőségük nyílt emberek tömegein kipróbálni azt a géntechnológiát, amelyre a jelenleg kihirdetett pandémia nélkül csekély esélyük lett volna. Mindehhez csak azt kellett elérni, hogy az emberek gyógyászati igényeik kielégítetlennek tűnjenek, vagyis a COVID-19 betegséget olyannak tüntessék fel, amelynek megelőzésére vagy kezelésére nem létezik kielégítő, az Unióban engedélyezett módszer, vagy ha létezik is ilyen módszer, ahhoz képest az említett gyógyszer jelentős gyógyászati előnyt jelentőnek tűnjön az érintettek számára. (726/2004/EK rendelet 14-a. cikk (1)-(2) bekezdés alapján). Emellett véleményem szerint hatalmas mennyiségű adat, és genetikai minta megszerzésére nyílt lehetőség, ami a gyógyszeripar fejlődését, a gyógyszer-kereskedelmet és még ki tudja milyen területeken hozhat jelentős fellendülést. Vagy romlást? Az, hogy a közegészség megóvása, mint alárendelt cél milyen szerepet játszik majd a jövőben, álláspontom szerint még nem látható tisztán, csak sejtéseink lehetnek. Vajon meg lehet-e oldani ugyanazzal a gondolkodással egy problémát, amivel előidézték? Szerintem a válasz: NEM.

Albert József