Site icon Orvosok és Egészségügyi Dolgozók a Tisztánlátásért

AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁSSAL ELBOCSÁTOTT EÜ. DOLGOZÓKNAK

A csoportunk körül tanácsadást végző jogászok hozzánk eljuttatott véleményét tesszük közzé 

A koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban „Rendelet”) 1.§ (9) bekezdésére hivatkozva számos egészségügyi foglalkoztatott kapott kézhez azonnali hatályú felmondást októberben, vagy még korábban.

Az egészségügyi szolgáltatók a rendelet előírásait szolgáltatónként eltérően értelmezték és ennek megfelelően eltérő gyakorlatot alkalmaztak az érintett – tehát a vakcinákat elutasító – foglalkoztatottak felmérésére, nyilatkoztatására vagy meggyőzésére. Eltérő volt a Rendelet (6) illetve (8) bekezdéseiben található felhívásra vonatkozó lehetőség alkalmazásának gyakorlata is, illetve az ezekből fakadó munkáltatói cselekmények is eltértek.

Az egészségügyi szolgáltatók egy sereg szabálytalanságot, illetve jogsértést követtek el a rendelet alkalmazása során, melyek önmagukban is jogorvoslatra adhatnak alapot, azonban fontos ezeket sorra venni, és megvizsgálni a tényleges jogorvoslati lehetőségeket.

1. Az egészségügyi szolgáltatók jogellenes felmondásából adódó perindítási okok:

Jogalap nélküli felmondás

Az egészségügyi szolgáltatók sok esetben nem megfelelően értelmezték a rendeletet, illetve eltértek az abban foglalt határidőktől és előírt cselekményektől. Pár jellemző példa alapján jogszabályellenes volt az egészségügyi szolgáltató felmondása – amennyiben felmondását a 449/2021 (VII.29.) rendeletre alapozta – ha;

A fent felsorolt esetekben a munkaviszony megszüntetése jogellenesen történt, így feltétlenül alapja van munkaügyi pernek, ahol a jogaiban sértett munkavállaló jogorvoslatot kereshet. A felsoroltakon kívül számos más jogsértés is elképzelhető.

A felmondási és felmentési idő, továbbá a végkielégítés megvonásának kérdése

A 449/2021 (VII.29.) rendelet azonnali hatályú felmondást írt elő az egészségügyi szolgáltatóknak, mely esetében felmondási vagy felmentési idő, illetve végkielégítés nem illeti meg a munkavállalót.

A Rendelet szankció jelleggel alkalmazza a megvonást ezzel azonos kategóriába sorolva az oltástól tartózkodó munkavállalókat a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő munkavállókkal. Az oltástól tartózkodó egészségügyi foglalkoztatott azonban alapvető egészségügyi önrendelkezési jogával él, melyet az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve 54.§ (2) bekezdés is biztosít számára.

A szankció jellegű következményre egy a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről 2021. évi I. törvény hatályához, tehát a veszélyhelyzethez kötött frissen kiadott rendelet előírása miatt kerül sor, melyet munkaviszonyuk létesítésekor nem láthattak előre. A felmondási és felmentési idő megvonása tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen álláskeresési lehetőségek korlátozottak, miközben az érintett munkavállalóknak nem egyszerűen új munkát kell találniuk, hanem át kell magukat képezniük.

Az oltás elutasítása semmiképp sem lehet olyan felróható magatartás mely megfosztja a munkavállalót a korábban már megfelelően elvégzett munkából eredő honoráriumtól.

Az Alkotmánybíróság 257/B/2009. AB sz. határozatában megállapította, hogy „a végkielégítés funkciója az anyagi elismerés, az adott munkáltatónál viszonylag hosszabb ideje fennálló jogviszony felszámolásakor a megfelelően teljesített munkavégzés honorálása is.”

A végkielégítés társadalmi és gazdasági funkciója tehát a megfelelően teljesített munkavégzés honorálása és egyben gazdasági védelem biztosítása a foglalkoztatott részére új munkaviszony, vagy más típusú megélhetési forrás megszerzéséig.

Aránytalan tehát a Rendelet azon előírása mely megfosztja az – oltással élni nem kívánó – munkavállalót a felmondási és felmentési időből, illetve végkielégítésből fakadó gazdasági védelemtől. A Rendelet aránytalan szabályozása miatt tehát akkor is alappal támadhatja meg a felmondást az egészségügyi alkalmazott, ha az egyebekben megfelelt a 449/2021 (VII.29.) rendelet előírásainak.

Keresettel érvényesíthető igények

A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén többféle jogkövetkezmény érvényesíthető, a választás joga a munkavállalót illeti.

A munkavállaló igényelhet:

– elmaradt jövedelmet (összege limitált),

– meghatározott esetekben a munkaviszony helyreállítását és elmaradt munkabért,

– egyéb kárt,

– kompenzációs átalány-kártérítést, és

– sérelemdíjat.

Alternatív keresetindítási lehetőségek

Ha nincs lehetősége ügyvédet fogadni, úgy keresetét formanyomtatványon Ön is elkészítheti. A formanyomtatványt ezen a linken töltheti le!

További lehetőség a bíróságokon ügyfélsegítő napokon segítséggel beadni keresetet. Az ügyfélsegítő igénybevételére előzetes telefonos bejelentkezés alapján van lehetőség a legtöbb bíróságon.

Az általános illetékesség szerint a pert azon a törvényszéken kell megindítani, ahol a munkáltató székhelye van. Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon törvényszék előtt is, amelynek illetékességi területén:

Ha kérdése van írjon nekünk az orvosokatisztanlatasert@gmail.com címre.

Megkeresesés után készek vagyunk közvetíteni olyan ügyvédeket, akik hajlandók közreműködni az Ön érdekében.

2. Egyéb jogorvoslati lehetőségek

Alkotmányjogi panasz

Amennyiben Önt még nem bocsátották el, de a rendelet Önre is vonatkozik és úgy érzi, hogy a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet Alaptörvényben rögzített jogait sérti adjon be alkotmányjogi panaszt, melyet itt találhat;

Friss nyomtatványok (2021. november 14.)

Friss nyomtatványok (2021.október 22.)

Exit mobile version