Július 4-e az USA-ban a Függetlenség Napja. Dr. Cowannak mindig azt mondták a családban, miközben felnőtt lett, hogy a szabadságot ünnepeljük ezen a napon.
Mit jelent a szabadság? Erről tárja elénk gondolatait, a három hétig tartó nyári előadási szünete előtt.

Szabad emberek vagyunk-e? Ha megnézzük a szótárat, ezt a definíciót találjuk erre:
Szabad az ember,
-amikor valaki szabadon járhat kelhet, nincs fogságban,
-amikor valaki zavartalanul, ellenőrizetlenül tevékenykedhet,
-az az állapot, a politikai függetlenség tekintetében, amikor egy népet idegen politika nem kontrollálhat.
Kiegészítésképpen hozzá kell tenni ehhez a szabadság másik oldalát is:
A szabadság része a fenyegetetlenség. Ez azt jelenti, hogy szabad ember életére, tulajdonára nem törhet senki, miközben a létével ő se okozhat kárt másnak.

Az USA valóban szabad ország, amiben szabadon létezhetnek a polgárai? Teljesülnek a feltételek?
Két példával bizonyítja azt, hogy nem. (Sok példát kapásból hozzá lehetne tenni.)
1. Az egyik a Roosevelt által az 1930-as években bevezetett TB reform, aminek kötelező a részévé válni, máig nem lehet kibújni alóla, se a munkavállalónak, se a munkáltatónak. Dr. Cowan részletesen levezeti, hogy a rendszerrel két dolgot biztosan elértek. Az azonnali hatás az volt, hogy az akkori gazdasági válság ezzel az intézkedéssel elmélyült, a másik hatás generációs: az adóztatással a szegények és a gazdagok közötti jövedelem különbség olló kinyílt. Generációkon át konzerválódott a tömeges elszegényítési gyakorlat azzal, hogy a szabad megtakarítási képességet vették el az emberektől kötelező adó címén. A szabadság választási lehetőséget is jelent, és a TB esetében ezzel a lehetőséggel nem lehet élni.
2. A másik példa az oltási kötelezettség. A szabadság részét jelenti az, hogy az egyén nem sérthető. Az államnak nincs joga elvenni az önrendelkezést ezzel kapcsolatban. Ha az állam elveszi ezt a jogot, maga is sért, például amikor beleszól abba, hogy mit tehetünk a testünkkel. Mégis esedezve kell kérni az oltási kötelezettség alóli mentesülést. A szabadság azt jelenti, hogy nem kell megkérni a kormányt, hogy adjon ahhoz jogot, hogy eldönthessük, mit teszünk vagy nem teszünk meg ahhoz, hogy másnak ne okozzunk kárt. A kötelezési tévedés, vagy csúsztatás ott érhető tetten, hogy nem a kormány dolga, hanem a szabadság jegyében a mi dolgunk az, hogy szabadok lévén ne okozzunk másnak kárt, se személyében, se tulajdonában.

Dr. Cowan gondolatai nemcsak az állampolgári öntudat erősítését segítik (alkotmányos jogi) elvi alapon, hanem az egyéni öntudat, önérvényesítés erősítését is.
Szerintem igazából arra hívja fel a figyelmet, hogy a testi szabadság megélése az életben olyan alapjog, amiről csak hibásan, érvénytelenül történhet meg a kötelező lemondás. Ezt kellene szem előtt tartani és ezt kellene védeni a jogalkotói túlkapások (pl. mostani kötelező szűrés törvény, oltás kötelezés, munkavállallói TB fizetés) miatt az Alkotmánybíróknak.
Az egyéni megtestesült létről való rendelkezés a fenti korlátozásokkal alapértelmezésként mindig szabad. Már a tevékenységi rendelkezésnek is ebből a testi mozgási és létezési szabadságból kell kiindulni, és ennek kell alárendelődni.

Nekem nincs okostelefonom és nem is lesz, így nem tudok a digitális rendszer tagja lenni. Arra ki kötelez, hogy okostelefont kell venni az embernek és használni kell?

Apropó, ez a Rauch nem a volt kancellár, aki a covid-terrort bevezette Ausztriában?

Neki is, meg Szijjártónak is kívánom, hogy az összes nekünk szánt méreginjekciót egyszerre kapják meg, persze csak a biztonság kedvéért.
Nem mintha kétségem lenne afelől, hogy akik ezt kitalálták, megszavazzák és végrehajtatják, azok majd ismét mentesítik magukat a saját törvényeik és rendeleteik alól.