Donald Trump amerikai elnök és az egészségügyi vezetés rendkívüli sajtótájékoztatón jelentett be átfogó intézkedéseket az autizmus rohamos terjedésének megfékezésére. A rendezvényen politikai vezetők, orvosok és érintett szülők közösen léptek fel, és olyan kijelentések hangzottak el, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a jelenlegi orvosi protokollokat és a gyógyszeripari konszenzust.
Az elnök hangsúlyozta: míg néhány évtizede az autizmus ritkaságszámba ment, ma az arány már 1 a 31-hez, egyes régiókban fiúknál 1 a 12-höz. Trump szerint ekkora változás nem magyarázható pusztán genetikai okokkal, külső – „mesterséges” – tényezőknek is szerepet kell játszaniuk.
Az egyik fő téma a terhesség alatti paracetamol- (acetaminofen, Tylenol) használat volt. Kormányzati és szakértői felszólalások szerint egyre több adat mutat arra, hogy a szer növelheti a neurodevelopmentális rendellenességek – köztük az autizmus és az ADHD – kockázatát. Az FDA azonnali figyelmeztetést adott ki, és megkezdődött a gyógyszer biztonsági címkéjének módosítása. Trump személyesen kérte a kismamákat: kerüljék a Tylenolt, hacsak életmentően nem szükséges.
Teljes sajtótájékoztató: https://www.youtube.com/watch?v=cku8PvYR38A
Mihalik Angelika írása a sajtótájékoztatóról:
Az oltásokat jelöli meg az amerikai kormányzat és egészségügyi vezetés az autizmus elsődleges okaként a 2025.09.22-én tartott sajtótájékoztatón
A szöveg elemzése alapján a teljes beszédben az oltások kétszer akkora súllyal szerepelnek, mint a Tylenol – az oltáskötelezés alkotmányellenességének és etikátlanságának újabb bizonyítéka
A számok nem hazudnak: a teljes Trump-beszéd elemzése megmutatja, mi a valódi üzenet, amit a média elhallgat vagy torzít.
2025. szeptember 22-én az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, az egészségügyi miniszter társaságában sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy az autizmus és bizonyos orvosi beavatkozások – köztük az oltások – közötti kapcsolat vizsgálata elengedhetetlen.
A teljes, 13 802 szóból álló beszéd szövegelemzése szerint az „autism” szó 165 alkalommal, a „Tylenol/acetaminophen” összesen 27 alkalommal, míg a „vaccine/vaccines” 54 alkalommal szerepel. Ez a számszerű arány bizonyítja, hogy az oltások kétszer akkora súllyal jelennek meg a beszédben, mint a Tylenol. A média ezzel szemben szándékosan a Tylenol-kérdésre szűkítette a közleményt, elhallgatva az oltások központi szerepét. A hivatalos amerikai állami vezetés szavai alapján tehát az oltások potenciális szerepének elismerése az autizmus kialakulásában vitathatatlanul megjelent a nemzetközi politikai diskurzusban.
Magyarországon mindez különösen súlyos alkotmányellenességet jelez az oltáskötelezés kapcsán. Amikor a világ egyik vezető államának legmagasabb szintű politikai szereplői maguk is nyíltan kijelentik, hogy az oltások az autizmus egyik lehetséges okaként merülnek fel, akkor ezeknek a készítményeknek a gyermekekre kötelező jelleggel való ráerőltetése sérti az élethez és testi épséghez való jogot, az emberi méltóságot és a szülői önrendelkezést, amelyet az Alaptörvény egyaránt véd. Az állam nem kényszeríthet olyan gyógyszerkészítményeket egészséges gyermekek szervezetébe, amelyekről a legfelsőbb nemzetközi politikai fórumokon elhangzott: súlyos neurológiai következményekkel, így autizmussal hozhatók összefüggésbe. Egy ilyen készítménycsalád kötelezővé tétele nemcsak morálisan tarthatatlan, hanem alkotmányellenes is, mert a jogállamiság és az emberi jogok alapelveit sérti a legérzékenyebb társadalmi csoport, a gyermekek kárára.
A tudományos közeg nem mentes a korrupciótól. Maga a British Medical Journal is elismerte, hogy a gyógyszeripari érdekek és a „publish or perish” nyomás súlyosan torzítja a kutatások függetlenségét (BMJ, 2022 ). A Lancet hasábjain Richard Horton főszerkesztő fogalmazta meg, hogy a tudomány jelentős része „egyszerűen nem igaz” a finanszírozási és publikációs kényszerek miatt (The Lancet, 2015). A publish or perish kényszer és a gyógyszergyári finanszírozás miatt tehát maga a Lancet főszerkesztője, Richard Horton is elismerte, hogy az orvostudományi és mikrobiológiai publikációk több mint fele, egyes becslések szerint 70–80%-a nem felel meg a tudományos kritériumoknak, mert nem ellenőrizhető és nem megismételhető – vagyis gyakorlatilag az oltásokkal kapcsolatos kutatások jelentős része nem megbízható. A PubMed adatbázisában tömegesen találhatók elemzések a publikációs torzításról, az ipari szponzoráció hatásairól és a negatív eredmények elhallgatásáról. Ezek mind azt bizonyítják, hogy a hivatalos tudományos diskurzus nem tekinthető mentesnek az ipari és politikai befolyástól, ezért a vakcinákra vonatkozó „biztonságossági konszenzus” is megkérdőjelezhető.
Egy ügyvéd feladata nem a gyógyszergyárak érdekeinek védelme, hanem a rászoruló, károsodott gyermekek és családjaik képviselete. Az, hogy az ellenem folyó kamarai eljárás tárgya éppen ezen tevékenységem, önmagában is azt jelzi, hogy a gyógyszerlobbi érdekei áthatják a magyar szakmai közéletet. Az általam végzett munka nem társadalomra veszélyes, hanem ellenkezőleg: az alapjogok védelmének egyik utolsó bástyája.