A járványügyi felkészüléssel foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEPI (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations) több mint 60 millió dolláros támogatást jelentett be új, kísérleti Ebola-vakcinák fejlesztésére. A program különösen azért váltott ki vitát, mert az oltóanyagok ugyanazokra a technológiai platformokra épülnek, amelyek a COVID–19 vakcinák alapját is adták.
A finanszírozás hátterében a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában terjedő Bundibugyo-típusú Ebola-járvány áll. A rendelkezésre álló adatok szerint Kongóban több száz fertőzést és több tucat halálesetet regisztráltak, miközben erre a vírustörzsre jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy kezelés.
A CEPI legnagyobb támogatását a Moderna kísérleti Ebola-oltása kapja, amely ugyanazon mRNS-technológiát használja, mint a vállalat COVID–19 elleni Spikevax vakcinája. Emellett pénzt kap egy, az Oxfordi Egyetem és a Serum Institute of India által fejlesztett vakcina, valamint egy harmadik projekt is.
„A sejt genetikai apparátusát használja fel”
John Campbell egészségügyi kommentátor szerint az Oxford-féle vakcina működési elve nagyon hasonlít az AstraZeneca COVID–19 oltásához. Az adenovírus-alapú technológia nem közvetlenül juttatja be a vírusfehérjét a szervezetbe, hanem genetikai utasításokat visz a sejtekbe, amelyek ezután maguk állítják elő az Ebola-vírus egyik fehérjéjét.
Campbell szerint ez alapvetően eltér a hagyományos vakcináktól, és emlékeztetett arra, hogy a COVID–19 idején alkalmazott hasonló technológiák számos mellékhatással és súlyos nemkívánatos eseménnyel kapcsolódtak össze.
A COVID-vakcinák öröksége továbbra is vitatott
A Children’s Health Defense (CHD) tudományos vezetője, Brian Hooker úgy véli, hogy a mostani Ebola-program ugyanazokra a technológiákra épül, amelyek biztonságossága szerinte továbbra is kérdéses.
Hooker szerint a Moderna és az AstraZeneca COVID–19 vakcináinak biztonsági profilja gyenge volt, ráadásul állítása szerint nem teljesítették azokat az ígéreteket sem, hogy jelentősen csökkentik a fertőzések és a vírus továbbadásának kockázatát. Emellett aggodalmát fejezte ki a korábban felmerült DNS-szennyeződési jelentések miatt is.
Túlreagálják az Ebola-veszélyt?
Miközben Campbell elismeri, hogy az Ebola sokkal halálosabb betegség, mint a COVID–19, hangsúlyozza, hogy a Bundibugyo-vírus terjedése alapvetően eltér egy világjárványt okozó légúti vírusétól.
Szerinte rendkívül valószínűtlen, hogy a vírus globális pandémiává váljon, mivel főként közvetlen emberi kontaktus útján terjed.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Jessica Rose immunológiai kutató is, aki szerint az Ebola olyan kórokozó, amelyet viszonylag könnyű felismerni és elszigetelni, ezért nem jelent reális világméretű fenyegetést. Úgy látja, hogy az új vakcinaprogram részben a finanszírozás és a szervezeti jelentőség fenntartását szolgálhatja.
A COVID-vakcinák biztonságáról
Az OpenVAERS adatai szerint április 24-ig 1 676 100 mellékhatást jelentettek be a Vakcina-mellékhatás-bejelentő Rendszernek (VAERS) a COVID-19 elleni oltás után. Ezek között 39 099 haláleset, 29 214 szívizom- vagy szívburkot érintő gyulladás, valamint 18 016 Bell-féle bénulás szerepelt.
Egy 2025 novemberében közzétett országos felmérés szerint az oltott amerikai felnőttek körülbelül tizede számolt be „súlyos” mellékhatásokról.
2025 szeptemberében a CHD és a Brownstone Institute tudósai újra elemezték azoknak a tanulmányoknak az adatait, amelyek a COVID-19-oltások biztonságosságát állapították meg. A kutatók szerint az egyes oltóanyagok relatív kockázatainak összehasonlítása olyan bizonyítékokat tárt fel, amelyek bizonyos oltóanyagokat – köztük az AstraZeneca-t – jelentős egészségügyi kockázatokkal hoznak összefüggésbe, és arra utaltak, hogy egyes korábbi tanulmányok „már a tervezésüknél fogva elfogultak voltak”.
Januárban az Egyesült Királyságban az információszabadságra vonatkozó kérelmek révén megszerzett további dokumentumok újabb kérdéseket vetettek fel a vakcinabiztonsági felügyelettel kapcsolatban.
A nyilvántartásokból kiderült, hogy a Gyógyszer- és Egészségügyi Termékek Szabályozó Ügynöksége 2021-ben 48 472 bejelentést kapott, amelyek az AstraZeneca COVID-19 vakcinát szívproblémákkal összefüggő mellékhatásokkal hozták összefüggésbe. Az egyesült királyságbeli egészségügyi hatóságok tudtak a bejelentésekről, de továbbra is azt állították a nyilvánosság előtt, hogy a vakcina biztonságos és hatékony.
„Milyen gyors a biztonság?”
A CEPI és partnerei szerint a gyors fejlesztés elengedhetetlen, mert jelenleg nincs engedélyezett vakcina a Bundibugyo-törzs ellen. Richard Hatchett, a CEPI vezérigazgatója szerint hónapokon belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.
A támogatók úgy vélik, hogy a gyors reagálás kulcsfontosságú egy potenciálisan halálos járvány megfékezésében.
A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a COVID-időszakból ismert „sebesség mindenekelőtt” megközelítés ismét háttérbe szoríthatja a hosszú távú biztonsági vizsgálatokat. Karl Jablonowski, a CHD kutatója szerint nem az a legfontosabb kérdés, milyen gyorsan készül el egy vakcina, hanem az, hogy mennyi idő jut annak biztonságosságának megfelelő vizsgálatára.
Campbell az oxfordi ebola-vakcina kapcsán: https://www.youtube.com/watch?v=CghMs_JYc7U