Témába vág:
A nehézhidrogén (deutérium) esetében azonban a helyzet egészen más. Ez az egyetlen olyan elem, ahol az izotópeffektus lényeges szerepet kap, mivel itt a deutérium tömege kétszerese a könnyű izotópénak . A biológiai rendszerek általában igen érzékenyek a víz – mint oldószer – egyes fizikai, fiziko-kémiai jellemzőire. Ezért a nehézhidrogén fenti izotópeffektusához hozzájárul még a biológiai rendszereknél a nehézvíz egyes oldószer-tulajdonságainak a megváltozása is.
Bizonyított tény, hogy a nehézvíz szignifikánsan meghosszabbítja az élőlények napi életritmusát – szinte lelassítja a biológiai órát. Ezt a hatást egysejtűeknél éppúgy megfigyelték, mint növényeknél, rovaroknál, madaraknál és rágcsálóknál. Ma sem tisztázott azonban, hogy a hatást milyen mechanizmussal fejti ki (Pittendrigh., 1973).
Izotópos nyomjelzés • Nem sokkal a felfedezése és előállítása után, 1934-ben Hevesy György már izotópos nyomjelző gyanánt használta a nehézvizet, a víz emberi testben való körforgásának vizsgálatára. A nehézvíz nyomjelzőként való alkalmazása azóta széles körben elterjedt. Mivel a hidrogén nagyon sok szerves molekula alkotóeleme, a deutériummal való nyomjelzés sok molekula metabolizmusának vizsgálatában fontos szerepet játszik. Ilyen alkalmazás a „kettősen nyomjelzett víz” (doubly labeled water) nevű eljárás, amelynek az a lényege, hogy a vizsgált szervezetnek beadott vízmintában nemcsak a könnyűhidrogént cserélik ki deutériumatomokra – részben vagy teljesen –, hanem az oxigénatomot is 18O-ra.
Ha az elméleténél maradunk, és a beadott anyag radioaktív olyannyira, hogy az másoknak is árt, akkor mérhető?
Például vannak családok ahol oltott és oltatlan is van valamint
PCE-RAM 10 Sugárzásmérő készülék is, amit használnak is, előfordult, hogy egymást is megmérték poénból, de a készülék mindenkinél ugyanazt az értéket mutatta mint a lakás bármely pontján.
Az oltással foglalkozó személyzet, aki talán több tucat vagy még több ilyen fiolával napi 8 órában egy szobában tartózkodik érezné –e vajon magán a sugárfertőzés jeleit? Ha rájuk nem hat – miért nem?

KlauSS SSchwab 2015 …plans to change dna of world population …. and they made it happen !!

when r they going to be scentenced ??

Lenne még egy történés, amiről nem nagyon tudunk semmit, pedig jelenleg ez is Thomas Rentz nevéhez kapcsolódik.
Igaz eredetileg Füllmich, Mikovich csapattal indult , de most egy másik csapat irányítja tovább a körutat:
https://crimesagainsthumanitytour.com/

A kínai ’vízzel’ oltott kacsa esete és Dr. Cowan water videója eszembe juttatja azt, hogy a befecskendezett víz milyen víz lehet, és még mi lehet hozzáadva.
A nukleáris atom reakcióknál használt vízre (D2O, T2O) jellemző, hogy található bennük egy nagyon reakcióképes, instabil, gerjesztő részecske, a felesleges neutron, ami akkor veszélyes, ha felszabadulva be tud kerülni egy úgynevezett magreakcióba(reakció lehetőség nélkül elbomlik). Ha reagál, akkor ez a szabad neutron újraszervezi egy másik olyan elem magjában, ami képes neutront felvenni, a protonok térszerkezetét a töltésükön keresztül, ami maghasadáshoz vezet. Nukleáris katasztrófához, ionizáló sugárzáshoz. Materiális deformációhoz, alakvesztéshez, elektromos vezető képesség változáshoz. (Nukleáris fegyver – Wikipédia; Fúzióval felerősített fissziós bombák rész alapján)
Maga az oltás kiváltotta fizikai reakció is kísértetiesen hasonlít a fissziós mechanizmusra. Összepréselt állapotból hirtelen felmelegített és szétterjedt oltóanyag mintha pont egy ilyen reakciót váltana ki. A sugárzásnak van egy hatósugara is, amikor ebbe valaki belekerül, abból a rezonanciák alapján át tud venni, ami magyarázat lehet a kérdéses, ‘az oltottak mit adhatnak át’ esetre.
A normál betegségek, láz nem jár ilyen nagy energiájú, és hatósugarú neutron reakcióval, Normálisan H2O van bennünk vízként.
Persze lehet, hogy tévedek. -:)