Négy éve hunyt el Kóbor János, az Omega legendás énekese. Halálát a hivatalos tájékoztatás szerint koronavírus-fertőzés okozta, ám az eset messze túlmutat egy tragédián: a COVID-korszak legsúlyosabb, máig tisztázatlan kérdéseit testesíti meg.
A világjárvány idején bevezetett kórházi protokollok nem a gyógyítást szolgálták, hanem azt, hogy minél több haláleset igazolja a járvány súlyosságát és erősítse az oltási kampányokat. A hazai COVID-osztályok működését többen embertelennek, etikailag kifogásolhatónak tartották, és úgy vélik: Kóbor János halála a rendszer működésének „példája és bizonyítéka”.
A zenész esete különösen azért vált emblematikussá, mert nyilvánosan kijelentette, hogy nem tervezi beoltatni magát – idézve:
„Sosem oltatom be magam semmivel… Szerintem az, hogy oltáshoz lesz kötve, ki hová mehet, a személyiségi jogok durva megsértése.”
A vitát tovább erősítette az Omega menedzserének későbbi interjúja, amelyből kiderült: a zenész a kezelés alatt még jó állapotban volt, haza szeretett volna menni, majd másnapra leszedálták és gépre tették. A történet így vált a kritikusok szemében szándékosan félrevezető kommunikáció és megkérdőjelezhető kórházi protokollok szimbólumává.
A látogatási engedély, amely mindent kérdésessé tett
A járvány legszigorúbb időszakában, amikor hozzátartozók ezrei nem láthatták szeretteiket, a sajtó nyilvánosan közölte, hogy Kóbor János felesége naponta látogathatta férjét, karanténkötelezettség nélkül. Ez az egyetlen ismert kivétel országszerte, ami a rendszerkritikusok szerint ellentmondott a hatósági szabályoknak, és felveti a kérdést:
miért volt más a bánásmód egy ismert, oltást elutasító személy esetében?
A megválaszolatlan kérdések súlya
Egy nyílt levél – amelyet illetékes döntéshozókhoz is eljuttattak – formálisan választ követelt arra, milyen engedély tette lehetővé a látogatást, és miért csak ebben az egy esetben alkalmazták.
A levélben az is szerepel, hogy több ezer családot zártak karanténba, anélkül hogy elbúcsúzhattak volna hozzátartozóiktól, miközben a zenész esetében nyilvános eltérést engedélyeztek.
A levél lényege egy mondatban összefoglalva:
Ha volt kivétel, miért csak egy, és mi volt az oka – ha pedig nem volt, akkor miért alakult ki ez a kép a nyilvánosságban?
Erre a kérdésre máig nem adtak választ.
Miért lett ebből ügy?
Kóbor halála nem csupán tragédia, hanem egy korszak árnyoldalának jelképe:
- az oltással kapcsolatos társadalmi megosztottságnak,
- a kórházi protokollok körüli bizalmatlanságnak,
- és az átláthatóság hiányának.
A történet így nem csak egy híresség elvesztéséről szól, hanem arról, hogy a járvány éveiben hozott döntéseket még ma sem sikerült teljesen megmagyarázni.
Forrás: https://szmm.substack.com/p/a-magyarorszagi-covid-propaganda